Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Fodor Ferenc: Pünkösd homiletikuma és bibliai teológiai összefüggése

Pünkösd homiletikuma és bibliai teológiai összefüggései

nélkül. Péter is ezt tette. A Szentlélek Krisztusra mutató tevékenységében van vigasztalásunk alapja is. Krisztusról kezd beszélni. Első renden ilyenkor nem, mint megfeszítettről, hanem úgy, mint megdicsőült és dicsőségesen visszatérő Krisztusról, akit mi varunk. „Sursum corda.! ” — Fel a szívekkel, mondta Kálvin a megfáradtaknak. Mert aki a Lélek által hitben az Atya jobbján ülő, dicsőségesen uralkodó Krisztust látja, annak vigasztalása van. Moltmann szerint a „Szentlélek gyümölcse az örömben elkövetkező boldogság a szenvedés tapasztalása ellenére; és szeretetben a csalódás és gyűlölet tapasztalása dacára. ”19 Ne jelentse mindez azonban azt, hogy a Szentlélekről hallgatni kellene. Sokkal inkább azt, hogy igehirdetésünk Krisztusra mutasson, őhozzá érkezzünk meg, mert a Lélek munkája őrá mutat.

Péter pünkösdi igehirdetésének másik jellemvonása, hogy a hallgatóság helyes önismeretre jutott, és ennek az önismeretnek a konzekvenciái átváltoztatták az életüket. Péter többes szám második személyben tette felelőssé a hallgatóságát Krisztus kereszthaláláért. Bizonyos, hogy nem mindenki lehetett ott a keresztre feszítéskor azok közül, akik a pünkösdi prédikációt hallgatták. Ám Krisztusnak mégis az ember ősi, veleszületett Isten nélküli állapota miatt kellett meghalni. Peltámadásával ezt az ősi Isten-taszítást kellett meggyőznie. Kálvin úgy fogalmaz, hogy a Szentlélek ereje nemcsak különböző nyelveken nyilvánult meg, hanem a hallgatók szívében is. Úgy folytatja, hogy a bűnbánat, amikor szomorúságot érzünk vétkeink miatt kezdet, első lépés Isten felé.19 20 21 22 Ez az első lépés - a bűnbánat — a Második Helvét Hitvallásban egybe van kötve a Szentlélek munkájával, „melyet az evangéliumi ige és a Szentlélek idéz elő. De e döntő lépés után következik a többi, ahogyan a korábbi tapasztalásra a mostani ráépül. Ahogyan János fogalmaz: ó5r)yr|oet űpág ele uáaav rf|U álpBetav (16,13). Ez a Lélek munkája: lépésről-lépésre rávezet az igazságra. „Úgy vezet— mondja Török István —, ahogy az ember sohasem vezethetné önmagát.122 Aki ezt a Szentlélek általi vezetést elfogadja, arra igaz, amit Pál apostol így mond, hogy „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Róm 8,14). Kálvin hangsúlyt helyez arra, hogy a Szentlélek nélkül az ige hatástalan marad. A Szentlélek megvilágosító hatalma nélkül az ige önmagában nem képes átadni semmit: „Sine Spiritus sancti illuminatione, verbo nihil agitur. ’23Luther is hasonló értelemben beszél a Szentlélekről, amikor azt mondja, hogy ő vezet az ige megértésére. Egybekapcsolja az evangélium hirdetését és a Szentlélek munkáját.24 Kálvin valamennyi tanításában és igehirdetéseiben óriási teret szentel a Szentlélek munkájának. Békési Andor másokat idézve úgy fogalmaz, hogy „amint elmondhatjuk, hogy a bűn és kegyelem tanának kifejtése Augustinus nevéhez, a

19 Jürgen Moltmann, Kirche in der Kraft des Geistes, Chr. Kaiser Verlag, München, 1975,50.

20 Kálvin János: Magyarázatok az Apostolok Cselekedeteihez, ford. Szabó András, K. és é. n. 61.

21 „Perpoenitentiam autem intelligimus mentis in homine peccatore resipiscentiam, verbo Evangelii et Spiritu Sancto excitatam" (XIV. 2).

22 Török István, Dogmatika, Free University Press, Amsterdam, 1985, 373.

23 Inst. III. 2,33

24 „Mert nem tudnánk soha, se te, sem én megismerni Krisztust, sem hinni benne, sem Urunkká tenni, ha a Szentlélek fel nem ajánlaná nekünk és szívünkbe nem adná mindezt az evangélium hirdetése által" (Nagy Káté, Harmadik hitágazat 71.).

2015 -2 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 13