Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Fodor Ferenc: Pünkösd homiletikuma és bibliai teológiai összefüggése

Fodor Ferenc

kiengesztelés tana Anselmus nevéhez, a hit által való megigazulásépedig Luther nevéhez fűződik, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy a Szentiélekről szóló tanítás Istennek Kálvinon keresztül adott ajándéka az egyházban. ’25 Igazolva látjuk ezt a fontos tételt Kálvin „A Genfi Egyház Kátéja” című munkájában is. Más alkalommal érdemes lenne ennek bemutatásával és értelmezésével külön is foglalkozni, itt azonban most csak néhány idevágó utalásban tesszük. „A Genfi Egyház Kátéja” 91. Kérdés-feleletében hasonlóképp fogalmaz, mint az iménti, Institutioból vett idézetben: „Azt gondolom, hogy a Szentlélek, míg szívünkben székel, Krisztus hatalmát érezteti velünk. Mert a Szentlélek megvilágosítása által történik, hogy értelmünkkel Krisztus jótéteményeit megfoghatjuk, a Szentlélek vési be azokat szívünkbe, s egyedül a Szentlélek ad nekik bennünk helyet. Ujjászül, új teremtményekké teszen. Tehát mindazon ajándékokat, melyek Krisztus által részünkké lesznek, a Szentlélek ereje által vesszük." A 113. kérdés-felelet is a Szentlélek munkájával foglalkozik: „...De a Szentlélek világosságával képessé tesz annak megértésére, ami egyébként felülmúlná értelmünket, s minket a bizonyosságban megerősít, szívünkbe bevésvén az üdvösség ígéreteit. ” Brunner úgy fogalmaz, hogy „elsődlegesen a Szentlélek is beszélő Lélek — Isten benső beszéde bennünk, mely által az istenfiúságot ígéri nekünk és a felebarátért való szolgálatra igénybe vesz. ’26 A Heidelbergi Káté az 54. kérdés-feleletében azt mondja ki, hogy az Isten Fia egy „kiválasztott gyülekezetei gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. "Vajon véletlen lehet-e, hogy a sorrendben az „igéje” elé teszi a Szendéiket? Bizonyosan nem véletlen a sorrend akkor sem, ha tudjuk, hogy a 123. kérdés-feleletben a sorrend fordítva van. Schweizer így fogalmaz: „ha valaki kezdi megérteni, hogy az a mód, ahogy Jézus élt és meghalt, ami először oly értelmetlennek látszik számára, ez lesz az, ami öt rendbe, újból Istennel való közösségbe hozhatná, akkor a Szentlélek munkálkodik. ’27

A harmadik szempont, amire a pünkösdi igehirdetés figyeljen az, hogy a gyülekezet nem maradhat meg a hallgatás passzivitásánál. A pünkösdi igehirdetés tettekre sarkalljon. Ébressze fel a „Mit cselekedjünk?”kérdését (ApCsel 2,37). Tettekké kell válnia a hallott igének, ami a "OT értelmében lehet megszólító szó és tett egyszerre. Kálvin ,A Genfi Egyház Kátéja” című művében annak kapcsán, hogy a Szemlélek indítását közönyösen kell-e várnunk, így fogalmaz: ,A legkevésbé sem. Sőt inkább az a cél, hogy a hívek, ha hidegnek, az imádkozásra tunyának vagy alkalmatlannak érzik magukat, menten Istenhez meneküljenek s kérjék, hogy a Szentlélek lángnyelvei lángra lob bántsák őket, s így az imádkozásra képessé legyenek” {245).

Az igehirdetés nem állhat meg annál a pontnál, hogy csupán kérdést támaszt. Mert Péter pünkösdi prédikációjában az igehirdetést hallgatók kérdésén kívül az apostol ajkán válasz is hangzik. Ez pedig a megtérés szükségességére vonatkozik. A válaszban benne van

25 Békési Andor, Kálvin a Szentlélekről, Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1985, 9.

25 Emil Brunner, Dogmatik Ili.: Die christliche Lehre von der Kirche, vom Glauben und von der Vollendung, Zwingli-Verlag Zürich und Stuttgart, 1960,151. De a régebbiek közül többeket is lehet említeni, akik hasonló értelemben tanítanak pl. H. Bavinck, Gereformeerde Dogmatiek, III. J. H. Kok Kämpen, 1910, 572., Tavaszy Sándor, Református keresztyén dogmatika, Kolozsvár, 1932, 214. kk.

27 Eduard Schweizer, Heiliger Geist, Kreuz Verlag Stuttgart, Berlin, 1978,172.

14 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -2