Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Fekete Csaba A lapác két héber szó magyarítására is használatos (mnB és nbstti) 1590-ben. Ha áttekintjük e két szó előfordulásait, érdekes kép tárul elénk. Puszta a megfelelője az nana szónak például Jerémiásnál (2,6; 5,6; 17,6; 39,45; 50,12; 52,7-8), egyszer száraz hely (51,43), mint a Zsoltárok könyvében is (68,5). Ézsaiásnál is puszta (35,1. 6; 40,3), a többi helyen ellenben mezőség vagy mező (Józs 12,3; Ám 6,14; Jób 24,5; 39,6). Másutt is gyakori a mezőség (4Móz 22,1; 26,3; 26,63; 33,48-50; 5Móz 1,1. 7; 34,1,; Józs 11,2; 12,1-3. 8; 2Sám 2,29). De található sík mező is (2Sám 15,28) vagy a puszták mezeje (2Sám 17,16). Kevesebb alkalommal találjuk a nbsta szó megfelelőjeként, de ennek fordítására szintén vegyesen található mező (lKir 10,27), mezőség (például Zak 7,7) és puszta (2Krón 26,10). Hol találunk lapácot? 5Móz 3,17 (itt a lapác tengeréig terjedő területet jelöli); 11,30. Ezeken a helyeken az ran? fordítása. Lapác előfordul még a fentieken kívül, mint a nbsti fordítása: Józs 9,1; 11,16; 15,33; Bir 1,9. Úgy magyarázhatjuk egyszerűen a szó korlátozott használatát, hogy az Ószövetség első nagy egységének, a Hexateuchosnak a nyomdai előkészítése más kéziraton alapult, mint a prófétai könyveké. Ezért aztán ugyanaz a szó más fordításban található. Azonban a ’75-ös fordításunkban is van hasonló jelenség. Ez fölveti azt a kérdést, hogy bár a szigorúan konkordáns fordítási elv túlhaladott, de azonos jelentésű, tehát földrajzi területet jelentő szót vagy szavakat szükséges-e és helyes-e eltérően fordítanunk? Ezt csak gyökeresen eltérő szövegösszefüggés igazolhatja. Ilyen és hasonló tanulságok bizonnyal szép számban kísérik az 1908-as Károlyi Biblia sajtó alá rendezését. Szükséges az új kiadáshoz, ha lesz, értelmező szójegyzék is, mert ma már például a lazsnak szó jelentését is kevesen ismerik, ’pokróc, gyapjú ágytakaró’, az 1300-as évek óta adatolt. Nemkülönben szükséges értelmeznünk egyes neologiz- musokat, mert ezek sokkal jobban és hamarabb elavultak, mint a több évszázada használt, de ritkább szavaink. Ballagi Mór vagy Kecskeméthy István fordításában sokkal több ilyen szó található, igaz, vegyesen valóban kihalt, vagy nagyon hamar kihalt szavakkal. Ki találja ki manapság, hogy mi az a türefí Ez az irattekercs (iso nb^o) magyarítása 1908-ban (Ez 2,9; 3,13), de úgy is kitalálhatatlan, hogy könyv túrét e. Általános hogy az -uk, -ük rag helyett -ok, -ök használatos még sokszor a 20. században is. Megértése nem lehet gond. Helyenként nem ez található mégsem. Úgy látszik, nem volt teljes összhang az ószövetségi és újszövetségi fordítók között, illetve elmaradt a szuperrevízió. Ezeket a jelenségeket legjobb jegyzetben igazítanunk és értelmeznünk. A neológ és régi szavakat azonban nem volna szabad a szövegből kiirtanunk, mert az 1908-as revízió jellegzetességéhez tartoznak. Még ismeretes volt akkor a villámás szóalak (amely az Újszövetségben villámlás), vagy a tereh-hordó (Hogy írja Arany ? „Sürgő csoport, száz szolga hord,/ Hogy nézni is tereh;”). Vannak szép számmal következetlenségek, a legkülönfélébbek. Temjén van a legtöbb mózesi előírásban (4Móz 5,15 és még hét helyen), vagy temjénező (4Móz 16,6 és még tizenöt helyen), de csak tömjén az újszövetségi szövegekben (Mt 2.11 és még három helyen), vagy tömjénező (Jel 8,3. 5), de nincs tömjénezés. Van azonban az Ószövetségben is tömjén (tizennégy helyen), tömjénező (hat he154 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2014 | 1
