Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Vallás, értelemtalálás, értelemalkotás, mediatizáltság
Rácsok Gabriella a hétköznapok megszokott világából lépünk ki, hogy feltöltődjünk, élményeket szerezzünk. Itt egyszerre van jelen művészet, szórakozás és vallás. Az esztétikai élmények és a vallási élmények ugyanabban a köztes térben jönnek létre.64 3. A filmes médium vallási funkciói A vallás korábban tárgyalt funkcionális megközelítéseiből kiindulva jelen ponton két kérdés tárgyalása válik szükségessé: a filmes médium egzisztenciális vagy hermeneutikai funkcióinak, valamint a film transzcendens élményt közvetítő szerepének kérdése.65 A jelentésalkotásnak, értelemtalálásnak a hagyományos intézményes valláson kívül eső folyamatát vizsgálók66 előszeretettel nyúlnak Geertz vallásdefiníciójához. Ahogyan azt láttuk, ebben a definícióban inkább a vallás funkcionális (eg- zisztenciális/hermeneutikai), mintsem lényegi megközelítése érhető tetten, ami azonban lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogyan válhat a film mozgóképes médiaműfajként az értelemkeresésként is definiálható szubjektív fordulat vallásosságának forrásává, vagyis milyen vallási funkciókat tulajdoníthatunk a filmnek. A kérdésfelvetés nem önkényes. Tomas Axelson filmnézési szokásokat vizsgáló felméréseiben éppen ahhoz keresett támpontokat, hogy milyen mértékben használjuk a filmet az értelem- és identitásalkotás forrásaként. A megkérdezettek többségének élményt (97%) és szórakozást (83%) jelent a filmnézés, 65% szerint azonban a film lehetőséget ad arra is, hogy megvitasson dolgokat barátaival, 62% szerint pedig segít elgondolkodni az élet fontos kérdéseiről. Az interjúkból a következő életkérdések listája alakult ki: 1. Miért élünk és halunk meg? 2. Élet célja / értelme 3. Bűntudat és felelősség 4. Mi a valóság? 5. Mi az ember? 6. Mi a szeretet? 7. Mi Isten? 8. Mi a jó? 9. Jó és rossz 10. Erkölcsi alapelvek.67 John Lyden szerint a Geertz által megnevezett vallási funkciókat a film is betöltheti. A film is tekinthető szimbólumrendszernek, mégpedig vizuális és narratív szimbólumok rendszerének, amelyek világnézetet, értékrendszereket közvetítenek. Ezek a közvetített világnézetek és értékrendszerek lelkiállapotokat (pl. nyugalmat, reményt)68 és motivációkat (pl. cselekedjünk jót, legyünk önmagunk64 Wilhem GRÄBet (Lebensgeschichten Lebensentwürfe Sinndeutungen, 93-94.) idézi Siba Balázs: Isten és élettörténet, Budapest, Loisir, 2010.34. 65 Az utóbbi kérdéskörrel a következő fejezetben foglalkozunk. 66 Pl. Axelson, Tomas: „Movies, Mind and Meaning - Studying Audience and Favourite Films" konferencia-előadás, For the Network on Medatization of Religion and Culture seminar on 'Sacred & Digital'in Oslo 15 - 17 June 2006. 1-11. http://mrc-network.media.ku.dk/upload/ application/pdf/f51 d6748/Tomas Axelson - Movies, Mind and Meaning.pdf (Megtekintés ideje: 2010.08.17.), valamint Lyden, John: Film as Religion - Myths, Morals, and Rituals, New York University Press, 2003. 67 Axelson:„Movies, Mind and Meaning. ..",4,5. 68 Nemcsak a filmes elbeszélésre, de a (mozgó)képpel való találkozásra is igaz, hogy az értelmen túl az érzelmekre is hat. Az egyének együttesen és külön is legalább két szinten reagálnak a képekre: intuitív-affektív (érzelmi-indulati) és racionális-effektív szinten. Az intuitív dimenzión keresztül a vizuális művészetek színek és arányokáltal ideálokat és jelentést közvetítenek; míg 80 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4
