Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A nagyszékelyi református németek néprajzából
Keresztes Hajnalka 12. Moór Jakab 1905-től szolgált Nagyszékelyben. Újverbászon született, Bács megyében. Horvátországban missziói lelkész volt 9 évig. Mivel német énekeskönyvek terén nagy hiány mutatkozott, újra kinyomtatta a Schilling-fé- le énekeskönyvet.10 Néhány évig a magyar egyházat is vezette.11 A templom A németek kezdetben a magyarok Árpád-kori templomát használták. „Minekutána a németek itten megtelepedtek és 1722ben magoknak nyelven lévő Prédikátort hoztak, atyafiságos szeretettel úgy egyeztek meg egymás közt a két nyelven lévő két Ekklésiák az isteni tiszteletek tartásában: hogy az már akkor Magyaroktól tető alá vétetett Résziben a mostan fenn álló Magyarok templomában... költsönösen tartsák a magok isteni tiszteleteiket; úgy hogy minden Vasárnapon Reggel a Magyarok délután a németek menjenek először a Templomba. A melly szép szokás a legnagyobb egyességben és költsönös Felebaráti Szeretetben egész 1801 ik November 22ik Napjáig tartott, a midőn az újonnan épült Német Templom felszentelődött.”12 A németek, miután megszaporodott a gyülekezet, feltették magukban, hogy felépítenék az akkor meglévő templomnak a kuruc világban lerombolódott, pusztán álló részét. Ezt a tervüket azonban a földesurak meghiúsították. Ekkor a német egyház áldozatkész tagja, Geiger Sebestyén elment III. Károlyhoz Bécsbe, hogy engedélyt kérjen a templom elpusztult részének felépítésére. Ez az írásos dokumentum az 1807. április 14-én bekövetkezett tűzvészben elpusztult.13 1728-ban felépült a templom, melyet csak belülről volt szabad kivakoltatni, kívülről nem. 1762-ben erre is engedélyt nyertek. A torony 1780-ban készült el.14 1796-ban a németek számának további megnövekedésével felvetődött az igény egy új templom építésére. A földesúr azonban nem adott helyet az építéshez. Ezért a templomnak azt a részét, amelyet még a magyarok építettek fel, lebontották. A lebontott rész helyére épült az új templom úgy, hogy a két templomnak közös fala van, mintha össze lenne nőve. Az építkezés menete úgy történt, hogy a hívek a prédikátorral együtt elmentek a földesúrhoz, hogy engedélyezze nekik a leendő templomukhoz saját költségükön a téglaégetést. A válasz az volt, hogy a téglaégetés „Jus Dominale”, ezért jobbágyoknak nem lehet engedni. A hívek kénytelenek voltak a félmilliónál több téglát a szomszédos vagy távolabb eső helyeken megvenni és elhordani. A gyülekezet a maga költségén és erejével kezdte el az építkezést, és tette le az alapkövet 1798. 10 Schilling András, Soltvadkert református lelkipásztora szerkesztett egy énekeskönyvet. Címe: „Gesangbuch zum Gebrauche der Evangelisch-Reformierten Kirche in Ungarn". Pesten 1833-ban adták ki először. 630 éneket tartalmaz, kotta nélkül. 11 Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusok életéből. In.: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Szekszárd, 2009. 12 A Canonica Visitatio Tárgyaira való Felelet 1816. 13 Egyházkerületi és egyházmegyei jegyzőkönyvek. Német Székely. Nagyszékelyi egyházközség irattára. 14 RL IV/2. A nagyszékelyi ev. ref. német ajkú egyház rövid története, i. m. 42 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 4
