Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (2. rész)
Szathmáry Béla pesek és hajlandók is gondoskodni. Ezekben az egyházközségekben a lelkészt az egyháztagok választják. Kivételesen az egyházmegyei közgyűlést illeti a választás joga, amennyiben az adott anyaegyházközség nem élt a választás jogával, vagy élt, de az eredménytelen volt. Erről lásd a törvény 66. §-ához fűzött magyarázatot! 29. § (1) A megválasztandó gyülekezeti lelkész személyéről az egyházközség köteles kikérni az egyházkerületi elnökségek mellett működő Lelkészválasztási Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) véleményét. (2) A Bizottságot soron kívül és olyan időben kell összehívni, hogy az az állás betöltését ne hátráltassa, és a Bizottság állásfoglalása a kérelem beérkezésétől számított 30 munkanapon belül a presbitérium tudomására jusson. (3) Amennyiben a Bizottság határidőben nem nyilatkozik, a véleményezni kért lelkész választásra bocsátható. A 28. §-hoz fűzött magyarázat alapján felelős választásra jogosult és képes közösség választási szabadságát korlátozza a 29. § rendelkezése. Eszerint a megüresedett tisztségre vagy új lelkészállás szervezése esetén megválasztandó lelkész személyének eldöntése előtt az egyházközségnek kötelezően ki kell kérni az egyházkerületi elnökség mellett működő Lelkészválasztási Tanácsadó Bizottság véleményét. E szabály felállítása amellett, hogy sérti a választói közösség 28. §-nál körülírt autoritását, sérti a lelkészként lelkészi képesítéssel ellátott, felszenteléssel szolgálat ellátására felhatalmazott, adott esetben már lelkészi szolgálatával más egyházközségben bizonyított, a törvény 30. § (1) és (2) bekezdésében írt feltételeknek mindenben megfelelő lelkész passzív választójogát, ellentétes a törvény választási eljárás szabályait, sorrendiségét meghatározó további rendelkezéseivel. A választásra sor kerülhet ugyanis meghívással vagy pályázat útján. A későbbi szakaszokban megjelenő szabályok alapján e véleménykérés legfeljebb a meghívásról való döntés előtt lenne elképzelhető, mert a pályázat esetén a pályázók személye előzetesen nem ismert. A törvény 56. §-a értelmében a meghívásnak két formája létezik. Az első szerint a presbitérium határozattal dönt a meghívásról, mely határozat egyrészt eldönti a választás meghívással történő módját, de egyben meg is nevezi a meghívandó lelkészt. E kettő törvényi előírás folytán szükségképpen együtt jár. Ezzel azonban már jogerős határozat született arról, hogy a választás meghívásos módja mellett ki lesz a meghívandó személy. Ha a 29. § (1) bekezdését akként kellene értelmezzük, hogy még e presbitériumi döntés előtt kell véleményeztetni a megválasztandó lelkész személyét, s a Bizottság nem támogatná a lelkész meghívását, előfordulhat, hogy a presbitérium nem a választás meghívásos formája mellett döntene. Mindemellett a Bizottság véleménye a 29. § alapján nem köti sem a presbitériumot, sem a meghívásos választás másik változatában a választói közösség 10 %-ának döntését a meghívás és a megválasztandó személyének eldöntésében. Ha a tisztségviselők választására „nagykorúnak“, felelős döntésre képesnek minősített testületek (presbitérium, egyházközségi közgyűlés) mégsem 76 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 3
