Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Korunk változó vallásossága
Rácsok Gabriella nem csupán egy vallási rendszeren belül választhatja meg a számára megfelelő tanításokat, hanem akár különféle vallásokat vagy tradíciókat is „összedolgozhat” sajátjaként, turmixvallásnak45 is nevezik ezt a vallási formát. A vallási pluralizmus Wuthnow szerint nem csupán a szent helyek pluralizmusából fakadó egyéni választási lehetőségeket jelenti, hanem ugyanez a folyamat a közösségekre is hatással van. Míg a közösségeket korábban a helyiek alkották, ma egyre több a „bejárókból” álló közösség; korábban a hitet a tagság határozta meg, addig ma a különféle csoportokkal, szervezetekkel, diszciplínákkal való kapcsolatok; mindez pedig hatással van a spiritualitás értelmezésére is. A vallás többé nem örökölhető és öröklődő, hanem olyasvalami, amiért megküzdünk. Biztonságot nem a körülvevő magas falak adnak, hanem az elérhető források.46 2.2. A megszerzett vallás minőségre irányuló vonásai A szubjektív fordulat során az egyéni választásra épülő jelentésalkotás egyik következményeként a vallásosság külső motivációi - vagyis a vallásos szertartások megtartására irányuló társadalmi elvárás - is veszítettek erejükből. Ezzel szemben a vallásosság belső motivációi, amelyhez egyfelől az értelemmel, jelentéssel bíró spiritualitás keresése, másfelől pedig a közös értékekre épülő, érzelmileg támogató kortárscsoporthoz való kapcsolódás tartoznak, egyre nagyobb szerepet töltenek be az emberek vallással kapcsolatos döntéseiben. Stephen Warner ugyanezt a folyamatot írja le, amikor megállapítja, hogy az „előírt vallás” helyébe a „megszerzett vallás” lép. A vallás tehát nem szűnt meg, csak természete változott meg. Nem lehet többé pusztán történelmi, szerkezeti vagy tanbeli fogalmak mentén definiálni. A vallásra úgy kell tekintenünk, mint ami a „megélt/átélt életek” megtapasztalásában, gyakorlatában és vágyaiban generálódik.47 A személyes választás és döntés a szubjektív fordulat egyik jellemzőjeként egyre nagyobb hangsúlyt kap tehát, és ez együtt jár egyfajta „spirituális konszume- rizmussal” is.48 A kulturális változásokat tükrözve a vallási szféra is az „értékesíthetőség” jellemvonásait ölti magára. A vallási „piac” arra ösztönzi az egyént, hogy addig válogasson, amíg meg nem találja a hozzá leginkább illő vallási identitást.49 Ezzel együtt egyre erősödik a belső élet iránti érdeklődés (introspekció), a belső világ, gondolatok, érzelmek, vágyak keresése. A befelé fordulás ugyanakkor nem szükségképpen jelent elfordulást a másokkal való konstruktív kapcsolatoktól, inkább annak vágyát tükrözi, hogy az ember minőségibb kapcsolatra törekszik 45 Hegedűs az„összebarkácsolt"jelzőt használja, i. m., 70. 46 Wuthnow: yA/ter Heaven, 7-8. 47 Warner, R. Stephen:„Work in progress toward a new paradigm for the sociological study of religion in the United States", American Journal of Sociology 98 (1993/5).! 044-1093. 48 Lynch, Gordon:„Film and the Subjective Turn - How the Sociology of Religion Can Contribute to Theological readings of Film", in: Johnston, Robert K. (szerk.): Reframing Theology and Film - New Focus for an Emerging Discipline, Grand Rapids, Michigan, Baker Academic, 2007.116. 49 Hunt, Stephen: Religion and Everyday Life, New York, Routledge, 2005.34. 60 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 3
