Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Korunk változó vallásossága
Korunk változó vallásossága önmagával és másokkal is.50 A hit (és hitetlenség) hátterében is alapvető változás következett be: a korábbi „naiv” keretet a „reflektív” váltotta fel.51 Taylor szerint bizonyos értelemben folytatása és felerősödése ez annak, ami Augustinusszal kezdődött el, aki az Istenhez vezető út részének tekintette a tudatos önreflexiót.52 A korunk vallásosságában bekövetkező változásokat nem csupán a szekularizáció fogalmával szokás jellemezni. A szubjektív fordulat kontextusáról szólva gyakorta jelenik meg a posztmodern jelző, nem csupán a posztmodern világ vagy korszak jellemzéseként, hanem a posztmodern vallásosság fogalmi körében is. A posztmodern vallásosság jellemzői (nomád állapot, a csend hipertrófiája, a bizonytalanságból következő egyéni vallásosság felértékelése, a világmindenséghez való kötődés erősödése53) lehetővé teszik, hogy azt a szubjektív fordulat vallásosságának leírására is használjuk. Összegzés Az ismertetett szekularizációs elméletek kapcsán egyetérthetünk Paul Chambers módszertani megfigyelésével, miszerint azok a szociológusok, akik a vallási intézmények tanulmányozására összpontosítanak, hajlamosak arra, hogy a vallásosság hanyatlását állapítsák meg, míg azok, akik az egyénre fókuszálnak, elegendő bizonyítékot találnak a vallásos hit megmaradására.54 Darren Ralph szerint a tömegkultúra egyes formáit vizsgálva a vallásosság új értelmezésével, ezzel együtt izgalmas mércéivel találkozhatunk, melyek egyben a hagyományos (keresztyén) vallásgyakorlatot is felváltani látszanak.55 Korunk európai emberének vallásosságát vizsgálva egy olyan jelenséghez jutunk, amelynek leírására a posztmodern jelző helyett alkalmasabb a szubjektív fordulat megjelölés. Ez a szubjektív fordulat a következő tendenciákkal írható le: a vallási hagyományok monopóliumát egy pluralista kulturális kontextus váltja fel, melyben a vallási hagyományok az árukínálat részévé válnak; az egyén vallási útkeresése személyes szférájába húzódik vissza, nincs szüksége intézményes közvetítésre, jelentésalkotása az intellektuálistól az érzelmi felé, a teljesség megéléséhez szükséges hivatkozása a transzcendenstől az immanens felé, vallásosságának megélése a doktriner vallásosságtól az élményvallás felé fordul. A szubjektív for50 LYNCH:„Film and the Subjective Turn, 118. 51 Taylor: A Secular Age, 13. 52 Taylor: The Ethics of Authenticity, 26-27. 53 Nesti, Arnaldo:„The Mystical Option in a Postmoderm Setting: Morphology and Sense", Social Compass 49 (2002/3), 379-392. A Nesti által kiemelt jellemzők magyar nyelvű összefoglalását Id. egy korábban közölt tanulmányban: Rácsok Gabriella:„Posztmodern vallásosság és média- telítettség", Sárospataki Füzetek 2010/3: 79-92. 54 Chambers, Paul Rayment: Religion, Secularization and Social Change in Wales: Congregational Studies in a Post-Christian Society, University of Wales Press, 2005.13. 55 Ralph, Darren: Secularizing Religion - The Use of Christ-Figures in the Genre of Children's Film: A Response to the Secularization Thesis and the Decline in Sunday School Attendance, VDM Verlag, Dr. Müller, 2010. 36-37. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201413 61
