Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Korunk változó vallásossága
Rácsok Gabriella Ugyanezt a jelenséget a Linda Woodhead és Paul Heelas szerzőpáros a vallástól a spiritualitás felé történő kulturális odafordulásként értelmezi. Ebben a fordulatban a vallási tekintély, a hit gyakorlásának „bevett”, hagyományos módjai, a dogmatikus és a formális vallásosság hangsúlyozása helyett olyan jellegzetességek kerülnek előtérbe, mint személyesség, immanencia és az egyéni tapasztalás tekintélye.37 Mindezek alapján a szekularizáció fogalmának használata helyett helytállóbbnak tűnik szubjektív fordulatról és a detradicionalizáció jelenségéről beszélni.38 Mindezek alapján megállapítható, hogy a mindhárom kiindulási pontból megfogalmazott szekularizáció-értelmezés szerint a folyamat nem csupán felszíni, hanem jelentésalkotó változás, amelynek a társadalmi szinten mérhető változásai az egyén világról alkotott jelentésalkotásának a vallás által nyújtott teljes keret alóli kikerülését tükrözik. Ezáltal végbemegy az élet különféle szféráinak differenciálódása és a vallás magánszférába szorulása, az egymás mellett kialakult értelmező igazságok választhatósága, ennek mentén az individuum és individuális gondolkodás szerepének felerősödése, valamint az intellektuális megéléstől az érzelmi, élményalapú megélés felé elmozdult vallásmegélés mentén az intézményes vallási tradíciók meggyöngülése. Mindezekből következik a szekularizáció szubjektív fordulatként való értelmezése, mely szükségessé teszi a szubjektív fordulat részletesebb leírását. 2. A „szubjektív fordulat” vallásosságának jellemzői A nyugati társadalmakban a vallás terén tapasztalható szubjektív fordulat több folyamatra is vonatkozik. Az egyik a vallásos meggyőződésekkel és vallási gyakorlatokkal kapcsolatos egyéni választások egyre növekvő fontossága. A választás az egyénként megtalált és vállalt utak szabadságának képzetét sugallja, miközben azonban a folyamat átható jellegéből fakadóan kisebb-nagyobb mértékű kényszerré is vált. Wilhelm Grab és Henning Luther munkáin keresztül mutatja be ezeket a „szubjektív teológiákat". Siba Balázs: Isten és élettörténet, Budapest, Loisir, 2010. 21-40. 37 Woodhead, Linda - Heelas, Paul: Religion in Modem Times: An Interpretive Anthology, Wiley, 2000. 4.fej.„Spiritualities of Life", 110-147. Ebben az esetben a spiritualitás a vallással szemben vagy a vallásnál tágabb kategóriaként kerül meghatározásra. Míg a spiritualitás a szent egyéni vagy közösségi keresése, addig a vallás a szent egyéni vagy közösségi keresése (szervezett) vallási hagyományok kontextusában. Vö. Németh Dávid: „Mi a vallástudomány - a lélektan felől nézve?". Vallástudományi Szemle 4 (2008/4). 41-42. és Zinnbauer, Brian J. - Pargament, Kenneth I.: „Religiousness and Spirituality", in: Paloutzian, Raymond F. - Park, Crystal L. (szerk.): Handbook of the Psychology or Religion and Spirituality, New York - London, The Guilford Press, 2005, 35- 36. 38 Heelas, Paul:„Introduction: Detraditionalization and Its Rivals" in: Heelas, Paul - Lash, Scott - Morris, Paul (szerk.): Detraditionalization, Malden, MA, Blackwell, 1999.1-20. 58 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 3
