Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Korunk változó vallásossága
Korunk változó vallásossága szubjektivizálódás rokon folyamatok”.24 A modern kor előtti időt vallási bizonyosság jellemezte, míg a modern társadalmat a vallási bizonytalanság, vagyis a „szent sátor” nyújtotta otthonérzést az „otthontalanság” érzése váltotta fel.25 A modern kor emberének saját magának kell megválasztania, hogy mit hisz. Berger szerint ez idézi elő a kortárs szituációban az „eretnek imperatívuszt”. Az eretnekség26 egykor a marginális és az excentrikus típusok számára volt fenntartva, mára azonban általános, sőt egyetemes állapottá vált. Eretneknek számított az, aki elutasította a hagyományt, és helyette innen-onnan összeválogatta, kiválasztotta azt, ami saját (a hagyománytól), eltérő álláspontját alkotta. Ez végeredményében annyit jelent, hogy „a modern előtti kor embere számára az eretnekség - általában egy eléggé távoli - lehetőség; a modern ember számára az eretnekség jellegzetesen szükség- szerűvé válik.”27 A világnézetek, életszemléletek pluralitása jelentős hatással van az egyén identitására. Az identitás ebben az esetben azt jelenti, ahogyan az egyén megtapasztalja saját magát egy konkrét társadalmi helyzetben. Berger a modern ember identitáskeresésének és identitásalkotásának négy jellegzetességét írja le. A modern identitásalkotás legszembetűnőbb vonása a befejezetlenség, vagyis hogy az egyén megtartja az önmeghatározás változtathatóságának lehetőségét. Ezáltal az identitásalkotás egy másik vonása is erősödik, mégpedig a differenciáltság. A konstruált világok pluralitása e világok viszonylagosságát eredményezi, melynek szerves része az intézményes rend térvesztése, illetve a hangsúlyeltolódás az intézmények objektív rendjétől a szubjektivitás világa felé. A saját valóság-megtapasztalás valóságosabbá válik az egyén számára, mint az objektív társadalmi környezet megtapasztalása, ebből következően pedig a valóságot önmagában és nem önmagán kívül helyezi el. A folyamat végeredményeképp az egyén szubjektív valósága nagymértékben differenciálódik, ugyanakkor eddig nem tapasztalt lélektani „mélységeket” igényel. A befejezetlenség, változtathatóság és belső differenciálódás egyfajta identitásválsághoz vezethet, hiszen a modern ember folytonos társadalmi és jelentésbeli változásokkal szembesül, ami döntésre, tervezésre és egyben reflexióra kényszeríti. A reflektivitás állandó tudatosságot, feszült figyelmet, racionalizációt igényel. Mindezekből természetesen következik az individualitás térnyerése: az egyén az identitás hordozójaként kiemelt helyhez jut az értékek hierarchiájában. Az egyéni szabadság, az egyéni autonómia, az egyéni jogok természetessé, sőt erkölcsi imperatívusszá válnak, ezen belül mindenekelőtt a saját élet szabad megtervezése és alakítása nyer központi jelentőséget.28 24 Berger, Peter L: The Heretical Imperative - Contemporary Possibilities of Religious Affirmation, Michigan, Anchor Press, 1980. 20. 25 Berger, Peter L. - Berger, Brigitte - Kellner, Hansfried: The Homeless Mind - Modernization and Consciousness, New York, Vintage Books, 1974.184-186. 26 Berger a herezis szó hairein igéből származó jelentését veszi alapul: választani. Berger: The Heretical Imperative, 27. 27 Berger: The Heretical Imperative, 28. 28 Berger - Berger - Kellner: The Homeless Mind, 77-79. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 I 3 55
