Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bolvári-Takács Gábor: Pataki szellem - Sárospatakon kívül

Pataki szellem - Sárospatakon kívül felhívta a figyelmet a beszélgetések várható kényes momentumaira. „A későbbiek folyamán Nagy minden ígéretét teljesítette, sőt az elkészült interjúk hazaszállítá­sában is segített” - zárul a visszatekintés. Az amerikai interjúk helyi szervezésében Huszár sokat köszönhetett Kiss Sán­dornak, aki 1932 és 1937 között járt a sárospataki református tanítóképzőbe in­gyenes diákként. Kiss, önéletrajzában, ennek külön fejezetet szentelt. Mint írta, öt év alatt, amíg ott tanult, egyszer sem hallotta, hogy őt az ún. „úri középosztály” tagjává képeznék, s hogy erre készüljön fel. Az iskolában az értékrendszert a te­hetség és a tanulmányi eredmény alapján ítélték meg a tanárok, akik a szorgalmat, a lelkiismeretességet és a kötelességtudást helyezték előtérbe. Kiss szerint Sáros­patak a valódi népi és demokratikus társadalom építője volt.24 Ennek ismereté­ben nem meglepő, hogy amikor Huszár azt firtatta, hogyan lehet valaki egyszerre harcos, elkötelezett emigráns politikus és türelmes, megértő, hívő ember, Kiss így válaszolt: „Nézd, én Sárospatakon Újszászy Kálmán tanítványa voltam. Ő adta a kezembe először Karl Barth műveit. Tőle tanultam, hogy ne minősítsünk minden­kit pogánynak, aki másként hívő.”25 Huszár interjúi több fordulóban láttak napvilágot. Az MSZMP KB Titkársága először csak rövidítve, ún. zárt terjesztésű kiadványként engedte megjelenni.26 Az 1983-as nyilvános kiadásban a Londonban élő Cs. Szabó László, a Párizsban lakó Fejtő Ferenc, a New York-i Gombos Gyula, Kovács Imre és Püski Sándor, valamint a Washingtonban élő Kiss Sándor és Nagy Ferenc szerepelt.27 A 2005-ös kiadvány ezek mellett a Londonban élő Szabó Zoltánnal készített interjút, továbbá három budapesti beszélgetést (Bibó István, Donáth Ferenc, Illyés Gyula) is tartalmaz.28 A közleményemben sorra vett motívumokat azzal a szándékkal mutattam be, hogy további adalékokkal szolgáljak a sárospataki neveléstörténeti hagyomány társadalmi hatásmechanizmusának működéséhez. A fentiek alapján aligha vitat­ható, hogy az ún. „pataki szellem” áttételesen is érvényesült. A tanulmányaikat, illetve oktató munkájukat komolyan vevő, pataki diákemlékekkel vagy tanári ta­pasztalatokkal rendelkező személyek ugyanis, pályájuk során, akaratlanul is po­zitívan befolyásoltak olyanokat, akik egyébként más módon nem kötődtek a vá­roshoz. 24 Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör, New Brunswick, USA, 1983.11-12. o. 25 Huszár Tibor: i. m. 241. o. 26 Huszár Tibor: Beszélgetések, k. n. (Kossuth Könyvkiadó), h. n. (Budapest), é. n. (1981). 27 HuszárTibor: Beszélgetések. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983. 28 Huszár Tibor: Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról. Corvina Kiadó, Budapest, 2005. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014I3 47

Next

/
Thumbnails
Contents