Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében
Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében befejezetlen országgyűlési beszédének kéziratában hangsúlyozza a szerinte különösen európai szempontból fontos független Magyarország kivívásának célját, az egykori Csanádi püspök viszont mindezt elérhetetlen célnak látta.38 Lonovics szándékosan nem tett különbséget levelezőpartnere előtt a magyar király és az osztrák császár személye között - éles ellentétben az 1861. évi feliratokban rögzített felfogással.39 Érvelése szerint a hadügyet az 1848-as törvényhozás Őfelségénél hagyta; ezzel szemben a feliratok hangsúlyosan érzékeltetik, mely törvények vonatkoznak honi (vagyis magyar királyra), s melyek speciálisan a Habsburg uralkodóra (tehát az osztrák császárra). Mind Magyarország jogállását, mind az ország lakosainak státusát a birodalom fontos, ám csupán egyik elemének tekinti, érvelésében ugyanakkor ügyel a hazaszeretet mindenekfelett hatalommal bíró erejének, s a polgárok biztonság iránti vágyának - akár fenyegető, befolyásoló - eszközként való felhasználására. Biztos lehet benne, hogy a megtorlások közvetett vagy közvetlen áldozatai, valamint az azt sokszor épphogy elkerülök sem merik veszélyeztetni a részben saját honfitársaikból verbuválódott hadsereget. Az osztrák császár magyar uralkodóként való elfogadására biztat, sőt az ezen mentalitást népszerűsítő hozzáállásról tanúskodik az a szintén 1862-es keltezésű levél, melyben III. Béla újratemetésével kapcsolatosan hangsúlyozza a Ferenc Józsefet bölcs, a hagyományok ápolását a jelenben is feladatának tekintő vezető képében ábrázoló felfogás helyességét.40 Az előző érából átöröklődött, polgárosodástól, modernitástól már elveiben is idegen újoncmegajánlás joga egészen eltérő értékelést kap Lonovics, illetőleg a függetlenséget kiemelt helyen kezelők érvrendszerében. Míg az egykori püspök egyszerű, technikai lépéssel megoldhatónak ítéli a kérdést, a vezető és népszerű politikusok ugyanakkor szimbolikus, a nemzet jogállását jelképező ügyet látnak benne. Kérdéses, hogy vajon akaratlagosan nem veszi-e figyelembe a valóban jogos felvetést, mi szerint Magyarország nem a - föderalisztikus, netán centralista gondolkodásmódnak megfelelő - Birodalom egyik provinciája, mindössze per- szonáluniós kapcsolatban áll vele. Utóbbi gondolatot alapul véve nem tekinthető helyes eljárásnak a Lonovics által ajánlott megoldás: „határoztassék meg az egész birodalomra nézve az újoncok évi kontingense, s az ebből aránylag Magyarországra eső szám”. Hangsúlyos véleménykülönbség rajzolódik ki a következő megállapítás során is: a jus belli et pacis kizárólag őfelségéhez tartozik Lonovics interpretációjában, éles ellentétben a szuverén magyar államot követelők felfogásával, még ha a háború és béke joga eleve uralkodói jognak is számított a korszakban. A pénzügy kérdésével kapcsolatos konfliktus feloldására két módot lát: a pénzügyminiszter által összeállított költségvetést az országgyűlés további tárgyalások során vizsgálat alá veszi; valamint ennek alternatívájaként a tartományi gyűlések 38 Idézi Szabad 1985, 99. 39 Lonovics 1862. január 31. 40 Lonovics József levele Pálffy Móriczhoz. Pest, 1862. november 27. OSzKKt. Föl. Hung. 1920. IV. ff. 283-284. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201413 33
