Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében
Busku Anita Andrea helyütt is az uralkodó és haza iránti hűség összeférhetőségét, e - különösen a szabadságharc körüli években - megoldhatatlan feladat kivitelezhetőségét hirdette.22 A jogkiterjesztés politikáját elhibázottnak tartja, mivel, miként fogalmaz, e révén a korábbi kiváltságos osztályok elvesztették jogaikból és természetükből fakadó résen állásukat, a hajdan virágzó rendszer elsorvadt, képviselői a hanyatlás útjára lépve elsüllyedtek az idők árjában, hogy az ország népe a mindennapi életvitel helyett „örökös politikai zaj-, láz- s rajongásban eméssze fel minden erejét s idejét”.23 E ponton is kiérezhető a nép gyermeki értelmi és érzelmi szintre helyezése.24 Származásukból adódóan, ugyanakkor erkölcsi piedesztálra helyezve a nemeseket, elsősorban az arisztokráciát, az urak kötelességeként fogalmazta meg már évtizedekkel korábban a velük szemben támasztott követelményt, mi szerint cselédeikben ne felejtsék el az embert.25 Ettől eltérő hangot üt meg természetesen már az 1820-as évek haladó szemléletű, elsősorban protestáns reformereinek közege, akár a vallást hivatalból képviselők táborában is.26 Lonovics a helyzet konszolidálásához egy „számos, szilárd, kompakt kormánypárt” létesítését tartja elengedhetetlennek - a konzervatívok csúfos bukása után indokoltan. A kormánypárt léte, mint kifejti, mind alkotmányos, mind abszolutista rendszerek esetében kiemelkedő fontossággal bír; vagyis nem egyszerűen a konzervatív értékek közvetítése, hanem a kiegyenlített, modern politika feltételeként minősíti szükségesnek a kimondatlanul is egyértelmű kívánalmat, a kétpólusú kormányzást.27 E párt megalakulásának legfőbb akadályaként a Februári Pátenst nevezi meg, amely a függetlenség megszüntetésének kinyilvánításával még a királypártiak ellenérzését is kiváltotta, s ezáltal ellehetetlenítette a trón és hon érdekében való politizálást.28 A Pátens iránti tiltakozás valóban olyan heves volt, hogy felmerült egy újabb forradalom esélye. Csongrád város az „irtózatáról” 22 Vö. Lonovics 1826,15. S hogy mindezt sikerrel tette, tanúsítja kalocsai érseki kinevezése kapcsán kapott magasztalása: a levél tanúsága szerint a hazaszeretetei mesterien egyesíti alattvalói hűségével. Báró Nyáry Jenő levele Lonovics Józsefnek. Egyházasbást, 1866. október 22. OSzKKt. Föl. Hung. 1920. IV. ff. 777-778. 23 Lonovics 1862.január 9. 24 Egészen más képet fest Nyáry Pál a Februári Pátens kapcsán a népről: „tisztábban fogja fel a helyzetet, minta leghírnevesebb államférfiak." Szabad 1967, 83. 25 Lonovics 1826, 25. 26 Vö.:„Az igaz Hazafi - sem gyermek - sem szóiga." Ld. Csiszár Sámuel, A'fő-tisztviselő, egy halotti prédikátzióban, melyet a' méltóságos gróf Széki Teleki Sámuel úr', az erdélyi nagy fejedelemségbeli udvari concellaria'fő-cancellariussa ő excellentiája' halotti in népén, az Erdélyi Méltóságos Ev. Ref. Fő-Consistorium' parancsolatjából Kolo'svárt [.. .jelmondott. 1822 = Halotti beszédek, Kolozsvár, 1825, 1-40, els. 21. 27 Lonovics 1862. január 9; Szabad 1967,571-573. 28 Vö. a kortárs véleményével:„A népszerűn úgynevezett Bachrendszer semmirevalóságának és bukásának egyik titka, hogy nem tudott kormány-pártot létrehozni. [...] Azonban Magyar- országban kormány-párt előbb nem alakulhat, mig a kormány az alkotmány terén nem áll." Kecskeméthy Aurél, Vázlatok egy év történetéből (1860 October húszadikától 1861 octoberéig), Pest, Emich Gusztávnál, 1862, 118. A szerző felfogását a levél írásakor még nem ismerhette Lonovics. 30 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 3
