Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében
Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében nemrégiben bekövetkező öngyilkossága ugyanis megrázta az egész országot, s személye jelképezte valóban a konzervatívok és liberálisok szűk átjáróját.18 Úgy véli, az ország vitathatatlanul nehéz helyzete abból adódik, hogy a Diploma a nép- képviseleti rendszert az 1848-as törvények alapján feltétel nélkül állította helyre. A rendszert elutasítja, ami arisztokratikus felfogásához teljességgel illeszkedik, hiszen mint írja, a vagyonos és „intelligens” osztályok politikai befolyása lecsökkent, helyét s szerepét az „imperitum vulgus” foglalta el. A jogkiterjesztés elvét a nemzet társadalomszerkezetére vonatkozóan eleve elutasítja, ami már az országgyűlési beszédeiből kiolvasható állásfoglalása alapján egyértelmű lehetett, s különösen a honosítás témájában vált egészen nyilvánvalóvá.19 Az általa tarthatatlannak ítélt helyzetért természetesen azt az „osztályt” okolja, amely átgondolatlanul intézte a rendszerváltás értékű módosítást, s a nélkül változtatta meg az áprilisi törvények értelmében az alkotmány lényegi pontjait, hogy igazi alternatívát kínált volna fel helyette. Ebből következik, hogy a Diploma sikertelenségének okát nem a kormányzat hibás irányában, valamint hiteltelen szereplőinek személyében látja, sokkal inkább az 1848-1849-es időszak újításának első próbája során kiderült hibának.20 Önmagában a rossz rendszer azonban nem feltétlenül eredményezte volna a helyzet elfajulását, véli Lonovics, a tanulatlan nép beszivárgása okán elkerülhetetlenül felmerülő, méltatlan magatartás mégis óhatatlanul oda vezetett, hogy „a legbadarabb vitatkozások, a legtúlságosabb szónoklatok, a legkíméletlenebb felírások” az izgató osztály, s ennek révén szinte az egész nemzet a rosszul értelmezett hazafiságot képviselje. E terminus komolyan foglalkoztatta Lonovicsot, ahogy az a kor szimbolikus figurája, a konzervatív Majláth György felett 1863-ban tartott emlékbeszédének kéziratából is kitűnik: „az igaz hazafiság nem a kormány örökös gyanúsításában, hanem a kormány és a nemzet felvilágosításában, s kien- gesztelésök, kölcsönös bizalmuk s közremunkálkodásuk eszközlésében áll”.21 Más 18 Saját és utókora egyaránt megörökíti kettejük híres kapcsolatát.Többek között Id. -r-, Lonovics József, Vasárnapi Újság, 14(1867)/l 2,133-134 (továbbiakban: R 1867). Kecskeméthy Aurél kiemeli naplójában, hogy az első, kit elzártságában a gróf látni kívánt, éppen Lonovics volt. Kecskeméthy Aurél, Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála 1849-1860 (továbbiakban: Kecskeméthy 1987) = Kecskeméthy Aurél, Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála 1849-1860, bev. Gergely András, h. n., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987 (Magyar ritkaságok) (továbbiakban: Gergely 1987), 33-191, els. 61. 19 Nyomtatásban Id. pl. Magyar országgyűlésen a' Méltóságos fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől május 12-ig tartatott országos ülések naplója, Pozsonyban, é. n. [1840], OSzKKt. Föl. Hung. 1920. II. f. 111. Vö. ugyanakkor a dualista államszerkezetre vonatkozó felfogásával. 20 Benedek Lajos (1804-1881) táborszernagy, Magyarország főkormányzója, többek között a következő szavakkal kommentálta a Diploma - mint az új hatályos alkotmány - kibocsátását: „Jól tudom, hogy ha maga az Úristen készítene alkotmányt számotokra, az ellen is ugatnátok... de aki ez ellen fog agitálni, azt lecsukatom." Idézi Szabad 1967,79. 21 OSzKKt. Föl. Hung. 1919. (= Lonovics József beszédei) f. 146. Kiadva (több helyen módosítva): Lonovics József, Emlékbeszéd idősb, székhelyi Majláth György m. akad. igazgató tag felett, Pesten, Eggenberger Ferdinándnál, 1863 (MTA Évkönyvei, X/11). Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 I 3 29
