Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József politikai felfogása Pálffy Mórichoz írt levelei tükrében
Busku Anita Andrea erélyes uralkodó által összetartott erős, nemzetközi viszonylatban is jelentékeny államalakulat általános érdeke.13 Nem mulasztja el legmélyebb szimpátiájáról biztosítani Pálffyt, az uralkodót, sőt eleve a változékonyságában is komoly állandót hordozó rendszert az Októberi Diploma kapcsán: a nemzet - melyre inkább a meggondolatlan, mint a hálátlan jelző illik ábrázolásában - a Diplomában foglalt „tetemes, mindenesetre előre alig sejtett s annál kevésbé reménylett engedményekkel sem elégedett meg”. Lényeges észrevételt tesz a nacionalizmus és a liberalizmus térhódítására vonatkozóan. Felismeri, hogy általánosan az európaiak, de különösen a magyarok bármit feláldoznak nemzetiségük védelmében, ami a szabadságharc egyik komoly tanulsága.14 Nem teljesen szervilis magatartást tanúsít ugyanakkor, hiszen a helyzet megoldására hangsúlyosan az orvoslás kifejezést használja.15 A sok fáradtságba és pénzbe kerülő germanizáló törekvésekkel kapcsolatban meglehetősen elutasítóan fogalmaz, kimondatlanul is egyértelműsítve a centralizáció efféle felesleges, mi több, kifejezetten káros voltát. Negatívumokat azonban leginkább a sorok között fogalmaz meg. A (magyar) nemzet céljait, vágyait összegezve ugyanis óhatatlanul saját érzéseinek is hangot ad, hiszen köztudottan, anyanyelve, nemzetisége, „faja” érdekeit védelmezte. Meglehetősen feltűnő, hogy sem a germanizáció hiányosságainál, sem a polyglott értékek hangsúlyozása esetében nem említi a nyelvkérdést, pedig Pálffynak kifejezetten jelentős szerepe volt az Októberi Diploma kapcsán és később is a megfogalmazódó nyelvhasználati vonatkozások alakulásában. Míg Forgách kancellár pl. igyekezett a magyart államnyelvi státusban kezelni, honi hivatalnokokat alkalmazni, addig Pálffy az idegen tisztviselők alkalmazását és a helyi nyelvhasználati érdekeket kívánta kiszolgálni.16 Pálffy magyarellenes, illetőleg dinasztiapártoló magatartása ugyanakkor nem 1860 után alakult ki, tudniillik már a szabadságharc ideje alatt kinyilvánította álláspontját a kérdéssel kapcsolatban. Kossuth felszólítására, miszerint térjen vissza magyar területre, máskülönben nem tekinthető magyarnak, azt a választ adta: akkor nem vagyok magyar.17 Az Októberi Diploma kapcsán kézzelfogható az egykori főpap konzervatív beállítottsága; Habsburg-pártoló magatartása miatt szembehelyezkedik az ország hangosabbik felét alkotó ellentáborral. Meglehetősen valószínűnek tarthatjuk, hogy az alábbi jellemzés alapját: „azon férfiak sorai, kik a felséges uralkodóház- hozi hagyományos hű ragaszkodást fennen vallván, tekintélyöknél fogva honfitársaikra ez irányban is üdvös hatást gyakorolhatnának, a halál által folytonosan gyérülnek,” konkrétan barátja, Széchenyi István adta, a bécsi születésű államférfi 13 Ld. Lonovics 1862. január 31. 14 Lonovics 1862. január 9. Vö. Teleki értékelésével, aki szerint a Diploma „csak szemfényvesztő semmiségeket ígér", vagy akár Klapkáéval, kire „igen leverőleg hatottak a bécsi engedmények". Szabad 1967,133. 15 Lonovics 1862. január 9. 16 Deák Ágnes, Soknemzetiségű nemzetállam és soknemzetiségű birodalom erőterében: Nemzetiségpolitikai alternatívák 1868 előtt, Századvég, új folyam, 50(2008), 51-77. 17 Vasárnapi Újság, 44(1897)738, 625. 28 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 3
