Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - RECENZIÓ - Pásztor Gyula: Reza Aslan: A Zelóta - A názáreti Jézus élete és kora, Scolar Kiadó, 2014
Pásztor Gyula és beleástam magam a Bibliába - nem mint kétségek között vergődő hitkereső, hanem mint érdeklődő kutató. Mivel már nem bilincselt meg az a gondolat, hogy az olvasott történetek szóról szóra igazak, a szövegben sokkal jelentősebb igazságra bukkantam: olyan igazságra, melyet szándékosan nem engedtek belehullani a történelem darálójába. Ironikus módon minél többet tudtam meg a történeti Jézus életéről - a forrongó világról, melyben élt, és a római megszállás brutalitásáról, amellyel dacolt -, annál jobban vonzódtam hozzá. Azt kell mondanom, hogy ez az egyszerű zsidó ember és forradalmár, aki szembeszállt a világ valaha volt legerősebb birodalmával - és vesztett -, sokkal valóságosabban jelent meg előttem, mint az a fenséges égi lény, akit az egyház által ismertem. Ma ... sokkal őszintébben elkötelezett tanítványa vagyok a názáreti Jézusnak, mint amilyen lelkes tanítványa valaha voltam Jézus Krisztusnak. Remélem, ezzel a könyvvel ugyanolyan szenvedéllyel tudom terjeszteni a történeti Jézus örömhírét, amilyennel valaha Krisztus történetét terjesztettem.” Könyvében valóban arra az útra hívja az olvasót, amelyet maga a hite átformálódásával végigjárt: az Isten Fia, a Megváltó helyett abban a forradalmárban hinni, annak a példáját követni, aki a halált is vállalva mindent igyekszik megtenni azért, hogy elnyomott, kihasznált népét felszabadítsa, s velük Isten országát megvalósítsa a földön. Írásában, szemléletében akarva-akaratlanul is érvényesül, amit Rudolf Bult- manntól idéz: „ ... a történeti Jézus keresése valójában egy belső kutatás. A tudósok úgy látják Jézust, ahogyan látni akarják. Túlságosan gyakran önmagukat- saját tükörképüket - látják meg abban a Jézus-képben, amit alkottak.” A könyv nyomán valóban az a meggyőződése az olvasónak, hogy van egy sajátos eszményképe Jézusról és saját magáról, akiként élni szeretne, s hogy magát igazolja, igyekszik ezt a Jézus-képet kihámoznia a Bibliából, vagy másként fogalmazva, a Biblia Jézusát erre a képre formálni. Mivel maga írja, hogy „minden, a történeti Jézussal kapcsolatos jól dokumentált, alaposan kutatott, megbízható bizonyítékkal szemben fel lehet mutatni egy másik, azzal ellenkező, ugyancsak jól dokumentált, alaposan kutatott, megbízható bizonyítékot”, így felszabadítva érzi magát arra, hogy a bibliakritikus véleményekből, írásokból azokat válogassa össze, amelyek az általa elgondolt Jézus-történetet igazolják. Ami pedig a Bibliában ezzel a képpel nem egyeztethető össze, azt mindenestől későbbi torzításnak, hamisításnak nyilvánítja, aminek nem szabad hinni. Elgondolása szerint tehát Jézus a kicsi és nagyon szegény Názáret nevű zsidó faluban született. A betlehemi történetet későbbi átértelmezésnek tekinti a dá- vidi származás igazolására, ami szerinte ténylegesen úgy nem történhetett meg. Egyszerű földművesként nőtt fel, mert ott ácsokra nem volt szükség, hiszen egy ilyen kis faluban nem lehetett annyi munka, hogy eltartsa őket. Később a szomszédos Szefórisz nevű településen dolgozva - melyet egy lázadás nyomán a rómaiak kegyetlenül elpusztítottak, majd a maguk számára luxus módon újjáépítettek- ismerte meg a megszálló rómaiak, s a velük szövetkező, őket kiszolgáló zsidó 110 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
