Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - RECENZIÓ - Pásztor Gyula: Reza Aslan: A Zelóta - A názáreti Jézus élete és kora, Scolar Kiadó, 2014
Reza Aslan: A Zelóta - A názáreti Jézus élete és kora vezetők igazságtalanságát, gonoszságát. Az írástudatlan (mivel véleménye szerint a lakosság 90 %-a írástudatlan volt), valószínűleg a bibliai héber nyelvet sem nagyon ismerő, arámul (esetleg valamennyire görögül) beszélő egyszerű, de kegyes embert ennek hatására tölti be a „zelosz”, azoknak a buzgó hite, akik megingathatatlanul elkötelezték magukat Izráel felszabadítása mellett. Ezek a halált is vállalva kitartottak elhatározásukban, hogy nem szolgálnak más urat, csak az egy Istent, így csatlakozik ennek a mozgalomnak általa vélt akkori vezetőjéhez, Keresztelő Jánoshoz, majd annak halála után folytatja az ő munkáját, hogy felszabadítsa a szent földet az idegenek elnyomása, az egyszerű népet a gazdagok és a rómaiakkal együttműködő zsidó vezetők (papok) kizsákmányolása alól. Következetesen ebből a szempontból értelmezi aztán Jézus tanításait és cselekedeteit a kenyérszaporítástól az ingyen való gyógyításokon keresztül a templom megtisztításáig. Úgy igyekszik Jézust bemutatni, aki az ígéret földjén - ahonnan Isten korábban minden istentelent kiűzött, hogy az engedelmes népnek adja - meg akarja valósítani az Isten országát, s ki akar űzni mindenkit, aki elnyomja, kihasználja a népet. A szerző példaképének tekinti azt a forradalmárt, aki bár tudja, látja, hogy a rómaiak ezért mint lázadót és lázítót ki fogják végezni, nem menekül el, nem adja fel, hanem vállalja a halált. Ő ezzel elbukik, de küzdelme mások számára példa és erőforrás lesz, hogy csatlakozzanak, és folytassák a földön Isten országa felállítását, hogy azt azoknak adják, akik megérdemlik. Ennek a vezéregyéniségét látja Jakabban, Jézus testvérében, aki szerinte Jézus követőivel, a jeruzsálemi gyülekezettel ugyanígy igyekszik Isten országát megvalósítani és megélni. Ezért aztán ezt a kegyes embert is kivégzik. Ragaszkodik ahhoz, hogy Jézus csak ember volt, s az is maradt. Éppen mint ilyen, példa számára. Ezért állítja, hogy szándékos torzítások azok a bibliai könyvek, amelyek Jézust isteni személyként, az Isten Fiaként mutatják be, az Isten országa megvalósulását pedig az eszkatonba (jövőbe) helyezik. Ezek szerinte egyrészt Pál teológiájának az eredményei, aki a pogányok számára igyekszik elfogadhatóvá tenni Jézus ügyét, másrészt pedig abból a korból származnak (az evangélisták neve alatt), amikor a zsidó felszabadítási törekvések végleg elbuktak. Annak érdekében, hogy a rómaiak ne üldözzék Jézus követőit, mesterüket úgy mutatják be, mint aki szelíd, az ellenség szeretetére biztat, s akit nem a rómaiak végeztek ki, hanem féltékenységből a zsidó vezetők juttattak halálra. így szerinte az a keresztyénség, amelyik Jézust Krisztusként, Megváltójaként imádja, aki megbocsátja a bűnöket, az már maga alá temeti azt a buzgó forradalmárt, aki felkelésre hívott a korrupt vezetők és a kegyetlen megszállók ellen. Reza Aslan könyve jellemző példája annak az emberi igyekezetnek, amelyik saját (bármily nemesnek vélt) emberi ügye érdekében felszabadítva érzi magát arra, hogy Isten Igéjét, a Bibliát, de magát Jézus Krisztust is a saját szolgálatába állítsa. Ezen keresztül ő formálja a Bibliát, s nem engedi, hogy a Biblián keresztül Isten formálja őt. Adott esetben az ember formálja a maga képére Jézus Krisztust, s kizárja, hogy Jézus formálja a maga tanítványává őt. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 111
