Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig
Harsányi Béla tására.71 A tisztviselő választás eredménye a következő lett: esperes: Komjáthy Gábor, főgondnok: Egry Ferenc, lelkészi tanácsbírák: Nagy Sándor, Szabó István, világi tanácsbírák: Plotényi Vilmos, Komjáthy Lajos, lelkészi főjegyző: Barkaszy Károly, világi főjegyző Fodor Béla, jegyzők: G. Nagy Sándor és Kovács Miklós, tanítótestületi képviselő: Csighy Ferenc.72 Ezek után tehát minden készen állt ahhoz, hogy az újonnan alakult egyházmegye törvényes módon képviseltesse magát a három nap múlva, 1923. június 7-én, a Bertók Béla püspököt beiktató ünnepi munkácsi közgyűlésen. Közben az 1923. május 12-ei ad hoc bizottsági gyűlésen elrendelték a presbitériumok számára a 1923. június 17-ére Lévára összehívott zsinaton a zsinati képviselők megválasztását. A szavazólapokat 1923. június 1-ig kellett beküldeni.73 Ennek eredménye az lett, hogy a kárpátaljai egyházkerületet a zsinaton Bertók Béla püspök, György Endre főgondnok, Biky Ferenc, Komjáthy Gábor, Sütő Áron, Bary Gyula, dr. Polchy István, Egry Ferenc, dr. Komáromy Lajos és dr. Korláth Endre képviselték. Ezzel a zsinat hallgatólagosan hivatalosan is elismerte a Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye fennállását.74 A lezáratlan kérdést, hogy mi legyen a két ungi egyházmegye közös ügyeivel, vagyonának kezelésével, a szlovenszkói ungi egyházmegye 1923. szeptember 10-ei közgyűlésén tárgyalta meg. Erről a döntésről a források egymástól eltérő adatokat közölnek. A fent említett szeptember 10-ei közgyűlés jegyzőkönyve a vagyon liquidálásáról, vagyis arányos elosztásáról hozott határozatot említ, amivel a számvevő bizottságot bízza meg.75 Egy másik forrás, az 1923. október 16-17-ei Szlovenszkói Tiszá- ninneni Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata76 viszont arról ír, hogy az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyta a kárpátaljai ungi egyházmegye javaslatát a közös vagyonkezelő bizottság megalapításáról. Bármelyik verzió fedi is a valóságot, a lényeg mindkettőnél ugyanaz marad, hogy tudniillik az egyházmegye vagyonát meg kell osztani. Sutka István, az Ungi Református Egyházmegye jogtanácsosa azonban 1923. október 1-jei levelében fellebbezést nyújtott be ez ellen a határozat ellen Szűcs espereshez.77 Ebben két érvet állít szembe a határozattal. 1. A ruszinszkói gyülekezetek kiválásával az ungi egyházmegye nem szűnt meg önálló jogi személyiséggel bírni, és annak vagyonát az adakozók, hagyományozok konkrétan az egyházmegyének és nem az egyes gyülekezeteknek ajánlották fel. Ezért annak kedvezményezettje továbbra is csak a konkrét jogi személyiségű Ungi Református Egyházmegye lehet. 2. A vagyon szétosztása olyan 71 TiREL PF-2. 392/1923., Kivonat a Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye Közgyűlésének jegyzőkönyvéből 1923. 06. 04. 72 TtREL I. 27. b. 8. 93/1923., Komjáthy Gábor levele Biky Ferenchez 1923. 04. 20. 73 TtREL I. 22. a. 1.52/1923., Jegyzőkönyv, mely felvétetett Beregszászban 1923. május hó 12-én a„Kárpátaljai Református Egyházkerület" közös bizottságának gyűlésében 2. pont 74 A Szlovenszkói és a Kárpátaljai Református Egyház törvényhozó zsinatának jegyzőkönyve, Léva, 1923. 06. 17-25., pp. 3-4.; 24-25. 75 UREKJ 1923.09.10., 63. pont. 76 TiREL PF-2. 391/1923., Kivonat a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlésének jegyzőkönyvéből, 1923. 10.16. 77 TiREL PF-2. 392/1923., Sutka István fellebbezése Szűcs Istvánhoz 1923.10.01. 104 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
