Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig
Harsányi Béla amerikai propagandaútja alapozta meg Kárpátaljának a későbbi Csehszlovákiához való csatolását. Az USA-ban ugyanis ebben az időben jelentékeny számú ruszin emigráns élt, akik maguk is igen megosztó nézeteket vallottak szülőhazájuk jövendő sorsáról, amelybe több ezer kilométer távolságból is, az ott lakók bárminemű felhatalmazása nélkül, jogosultaknak érezték magukat beleszólni, sőt, azoknak megkérdezése nélkül dönteni róla. A Nemzeti Védelem nevű ruszin politikai egyesület a Csehszlovákiához való csatlakozás mellett érvelt, és Masaryknak ezzel kapcsolatban 1918. május 30-án egy memorandumot is átadott. A másik párt a magyarbarát Amerikai Magyarorosz Nemzeti Tanács volt, amely megdöbbenését fejezte ki a Nemzeti Védelem memoranduma miatt, és Wilson elnöknek nyújtott be memorandumot, felvázolva három számukra elfogadható lehetőséget Kárpátalja háború utáni sorsára vonatkozóan. 1. A magyarországi ruszinok teljes függetlensége. 2. Ha az előző opció nem lehetséges a magyarországi ruszinoknak a bukovinai és a galíciai ruszinokkal való egyesülése. 3. Amennyiben ez sem lehetséges, a magyarországi ruszinok autonómiája egy másik ország - lehetőleg Magyarország - keretein belül. A harmadik politikai szervezet az Amerikai Rutén Nemzeti Tanács volt, amelynek elnöke Grigorij Zsatkovics jogász lett. Ez a tanács is ugyanazt a három lehetőséget látta elérendőnek, mint az előző, azzal a különbséggel, hogy a Magyarországhoz való tartozást teljes mértékben elutasították. A két szervezet 1918. október 1 -jei scrantoni közös gyűlésén végül a Zsatkovics párt által hangoztatott nézeteket fogadták el, elvetették a Magyarországhoz való tartozás lehetőségét, azonban még szó sem esett a Csehszlovákiával való egyesülésről, csak a fenti három lehetőség felvázolásáról. Masaryk ezután tárgyalásokat kezdeményezett Zsatkoviccsal az amerikai ruszinok követeléseiről, és Csehszlovákiához való csatlakozásuk esetén teljes területi, kulturális, nyelvi, vallási autonómiát ígért a Kárpátalján, valamint a Szepes, Sáros, Abaúj, Gömör, Borsod és Zemplén vármegyékben élő ruszinok számára. Meghallgatást eszközölt ki Zsatkovics számára Wilson elnöknél, amelynek során Wilson a három ruszin elképzelés közül az első kettőt elvetette, a Magyarországnál való megmaradás lehetőségét is kizárta, és ezek helyett egy szomszédos állammal való tárgyalást javasolt Zsatkovics számára. Ezután Zsatkovics nyilván úgy érezte, nem maradt más út a magyarországi ruszinok számára, mint a Csehszlovákiához való csatlakozás. Újra tárgyalásokat folytatott Masarykkal, aki a ruszinok számára ismét önkormányzatot és az autonóm ruszin terület határainak kedvező megállapítását ígérte. Ezt a megállapodást philadelphiai egyezményként ismerjük, melyet Masaryk és Zsatkovics 1918. október 26-án írt alá. Ezt erősítette meg még egyszer az 1918. november 12-ei scrantoni gyűlésen az Amerikai Rutén Nemzeti Tanács.3 Mindezek alapján láthatjuk tehát, hogy a Kárpátalján élő 500 000 rutént és 200 000 magyart senki nem kérdezte meg, akarnak-e Csehszlovákiához tartozni. Kárpátalja elcsatolása elsősorban az amerikai rutén mozgatóm és a csehszlovák diplomácia és propaganda mesterke3 Botlik József: Egestas Subcarpathica - Adalékok az Északkeleti Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez, Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 2000., pp. 136-137. 90 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam j 2014 I 2
