Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig
TANULMÁNYOK Harsányi Béla A KÁRPÁTALJAI UNGI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE MEGALAKULÁSA 1920-1923-IG Az I. világháborút az antanthatalmak és Magyarország között lezáró trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe - Horvátországot nem számítva - 282 ezer km^-ről 93 ezer km^-re csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt. Ebből az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság 61 ezer km^-t kapott 3,5 millió fővel. Ennek a néptömegnek az 1910-es nép- számlálás adatai szerint 30,3%-a volt magyar nemzetiségű.1 A kb. 1 070 000 főt számláló magyarságnak kicsit több mint 20%-a, kb. 217 000 ember volt református. A Csehszlovákiába szakadt egyháztestek 1923 júniusára szerveződtek meg újból három egyházkerületbe: a dunáninnenibe Pozsony székhellyel, a tiszáninnenibe Rimaszombat székhellyel, és a kárpátaljaiba Munkács székhellyel. A három közül különböző okok miatt ez utóbbinak a megszervezése tartott a legtovább. E három egyházkerületnek a részvételével tartották meg Léván 1923. június 17.és 25. között a Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház első zsinatát.2 Míg azonban idáig jutottak a dolgok, sok eseménynek kellett végbemennie, sok tisztázatlan és az új államjogi helyzettel együtt járó bizonytalanságot, zavart és nehézséget jelentő körülményt kellett kiküszöbölni. Ezek közül az Ungi Református Egyházmegye kettészakadásának ügyét szeretném itt kiemelni és megvizsgálni. A kettészakadás gyökerét magának a csehszlovák állam megalakulásának körülményeiben fedezhetjük fel. Thomas Garri- gue Masaryknak, a Csehszlovák Nemzeti Tanács elnökének 1918 májusában kezdődő 1 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2000., pp. 143- 145. 2 Csohány János: Trianon és a magyar református egyház, Egyháztörténeti Szemle 13. évfolyam 2012/2. szám Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 89
