Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár
Szathmáry Béla ra vonatkozóan sem döntést, jogorvoslatot lehetővé tevő jogviszony hiányában az Egységes Lelkészképesítő Bizottság (ELB) döntésének alapjául szolgáló véleményt sem adhat. Az egyéb feltételek meglétéről az ELB-nak, a felszentelést vizsgáló egyházkerületi közgyűlésnek, majd a bekebelező egyházmegyei közgyűlésnek, végül a konkrét szolgálatba állításról döntést hozó egyházközségi választói közgyűlésnek, vagy a kinevezési, kirendelési, megbízási jogkört gyakorló testületnek vagy személynek kell dönteni. b, A lelkészképesítő vizsga A teljes lelkészi képesítés megszerzéséhez második feltételként az ELB előtt tett sikeres vizsga és a lelkészi szolgálatra való alkalmasság minősítés szükséges. Ahhoz, hogy valaki Magyarországon szerezhessen a 7. § 14. pontja szerinti egyházi felhatalmazást a ZS.-176/2010.06.04. sz. határozattal elfogadott szabályrendelet 1. § (2) és (3) bekezdése alapján az Egységes Lelkészképesítő Bizottság előtt kell számot adnia a lelkipásztori hivatás gyakorlásához szükséges teológiai, gyakorlati ismeretekről és kompetenciákról a lelkészképző intézeteket fenntartó egyházi testületek által elfogadott képzési és képesítési követelményrendszer értelmében. A vizsga során a jelölt számot ad elméleti és gyakorlati felkészültségéről, amely képessé teszi őt a teológiai tudomány önálló művelésére, és felkészít a magyar református egyház gyülekezeteiben és egyéb szolgálati területein végzendő lelkipásztori feladatok ellátására. Egyházunk első évszázadaiban ezt a feladatot a lelkészek közössége, általában az adott egyházmegye lelkészei végezték, így egybeesett a bekebelezés intézményével. A most hatályos szabályozás azonban a bekebelezésnek ismét új tartalmat adott. (Erről részletesebben a 121-124. §-oknál.) Az elméleti és gyakorlati ismeretek meglétéről az Egységes Lelkészképesítő Vizsga (ELV) alatt kell számot adnia a jelöltnek. ELV-re jelentkezhet az a lelkészjelölt, aki valamely a Magyarországi Református Egyház egyházkerületei által fenntartott, államilag akkreditált lelkészképző intézet, illetve hittudományi kar/egyetem/akadémia által kiadott egyetemi oklevéllel rendelkezik. Lelkészi oklevél hiányában is jelentkezhetnek azok, akik a Magyar- országi Református Egyház valamelyik egyházkerületének illetékességébe tartoznak, és 2011. január 1 -je után tettek záróvizsgát s kaptak ennek nyomán egyetemi diplomát. Jelentkezni lehet továbbá más, külföldön szerzett egyetemi oklevéllel, amelyet a jelölt az érvényes ekvivalencia szabályok alapján valamely magyarországi képzőhely által honosíttatott. Ezek a képzőhelyek ma Magyarországon a Református Egyház négy teológiai egyeteme, egyetemi kara és a két teológiai akadémia (Debrecen, Budapest, Pápa, Sárospatak). Ezen jelentkezők esetében az ELB dönt a honosított diploma befogadásáról és a gyakorlati évre bocsátás feltételeiről. A fenti döntés előtt az érintett hallgatók a Magyarországi Református Egyházban lelkipásztori szolgálatot nem végezhetnek. 86 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
