Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
A bibliai törvény szerepe Kálvinnál... IV. A törvény a kommentár-irodalomban A) Bevezetés Farrar az írásmagyarázat történetéről szóló munkájában Kálvint a reformáció legnagyobb exegétájának, Niesel pedig az írásmagyarázó reformátornak nevezte.48 Dr. Bihari Nagy Mihály a Kálvin-kommentárok fordítása kapcsán a következőképpen vélekedik: „Csak félig ismeri Kálvint, aki csak az Institutiót ismeri, de az Institu- tiót is félreismeri, aki az írásmagyarázó Kálvint, az exegétát és igehirdetőt nem ismeri.”49 1536-ban Genf városa Kálvint bibliamagyarázóként alkalmazta, s jóllehet feladatai később más területre is kiterjedtek, ő magát elősorban is a Szentírás magyarázójaként látta.50 Kálvin csaknem a teljes Szentírást végigmagyarázta. Az Újszövetség tekintetében, János 2. és 3. levele, továbbá a Jelenések könyve kivételével, valamennyi irathoz írt kommentárt. Az Ószövetség legtöbb könyvét szintén magyarázta, előadásban ismertette hallgatóival vagy igehirdetés formájában szólt róluk.51 B) A Római levélhez írt kommentár (Commentaire de VÉpitre aux Romains, 1539; A Római levél magyarázata elején Kálvinnak Grynaeus Simonhoz52 szóló ajánlólevelét (1539. október 18.) olvashatjuk. Az említett ajánlólevél első soraiban Kálvin arról értekezik, ami a Szentírás 48 Kálvin János: A Római levél magyarázata, (ford. Rábold Gusztáv, Nagy Barna), Budapest, 1954. VI. 49 Benyik György: Kálvin és a svájci biblikusok, in: Deliberationes, (főszerk. Kozma Gábor), 3. évf., 2. szám, Gerhardus Kiadó, 2010. 53. 50 Vladár Gábor: A Szentírás tanítványa, Kálvin mint újszövetségi exegéta, in: Protestáns Téka, Kálvin-konferncia tanulmánykötet, Budapest, 2010.13. 51 Kommentárt készített Mózes I. könyvéhez és összevont magyarázatot Mózes többi könyvéhez, továbbá Mózes V. könyvéről igehirdetéseiben is szólt. Józsué könyvét is magyarázta, azonban a Bírák könyvéhez írt magyarázat még életében elveszett. Sámuel I. könyvét homíli- ákban, II. könyvét pedig prédikációkban értelmezte. Jób könyvét prédikációiban vette végig és teljes kommentár született a Zsoltárok könyvéhez, frt kommentárt Ézsaiás könyvéhez, a többi nagypróféta és kispróféta könyveiről akadémiai felolvasások („praelectio) készültek, továbbá Dániel könyve utolsó 8 fejezete igehirdetések formájában is megvan. Ezékiel könyvéből az első 20 fejezet magyarázata lett kiadva. Az újszövetségi könyvek esetében igehirdetései is jelentősek, melyeket az Evangélium-harmónia első fejezeteiről, az I. Korinthusi levél 10-11- ről, a Galata, az Efézus, a két Timótheus és a Titusz levélhez írt. A kommentárok, felolvasások és homíliák latin, a prédikációk francia nyelven íródtak. - Kálvin János: A Római levél magyarázata, i.m. VI-VII. 52 Grynaeus (Gryner vagy Greiner) Simon (1493-1541) képzett humanista nyelvtudós, aki az 1520-as évek elején hazánkban, egy budai iskolában tanított. Reformátori meggyőződése miatt volt kénytelen távozni, s Heidelbergben, majd 1529-től haláláig Bázelben a görög nyelv professzora volt. Az I. Helvét Hitvallás (1536) szerkesztésében részt vett. Kálvinnal jó barátságot ápolt, aki bujdosása alatt vendégbarátságát is élvezte. - Kálvin János: A Római levél magyarázata, i.m. XIII. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 53
