Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter magyarázata során a jó kommentárt jellemzi: „Mert mindketten úgy vélekedtünk, hogy a magyarázó legfőbb erénye az áttekinthető rövidség. S valóban, minthogy szinte az az egyetlen feladata, hogy feltárja annak az írónak a gondolatát, akinek magyarázására vállalkozott: amilyen mértékben ettől olvasóit elvonja, ugyanolyan mértékben eltér a céljától vagy legalábbis a maga határait valamiképpen túllépi.”53 Az áttekinthetőség és a rövidség elve a klasszikus retorikai hagyományból ered és más helyen is hivatkozik rá Kálvin (Inst. III.6.1. „amo natura brevitatem”=„mert természetemnél fogva szeretem a rövidséget”), e kijelentését azonban az Instituti- óra vonatkoztatva kell értelmeznünk.54 Kálvin arra is utal, hogy mind a múltban, mind a jelenben több tudós írt magyarázatot a Római levélhez, „...minthogy már ezelőtt annyi nagytudományú férfi foglalkozott ennek magyarázatával, valószínűnek látszik, hogy azoknál jobbat mások sem adhatnak. Én pedig megvallom, bár vártam némi gyümölcsöt fáradozásomtól, mégis elijesztett kezdetben az a gondolat, hogy attól tartottam: a vakmerőség hírébe kerülök, ha annyi kitűnő munkás után még én is erre a munkára vetem a kezemet. Sokan írtak magyarázatot ehhez a levélhez a régiek közül és sokan az újabbak közül is. S valóban, ennél jobbra sohasem fordithatták munkájukat; mert aki ezt a levelet megérti, az előtt úgyszólván feltárult az ajtó a teljes írás megértésére.”55 Ezt követően a legkiválóbb munkák szerzőjeként említi Mélánchthont, Buliingert és Bucert. Hozzáfűzi, hogy Melanchthon azonban szinte csak „a legszükségesebb fejezetek megvilágításával” foglalkozik, Bucer pedig „túl terjengős” és „nehezebb” is megérteni az egyszerű olvasó számára. Kálvin tehát nem szándékozik a kommentárban dogmatikai kérdéseket fejtegetni (Melanchthon) és nem is szeretne túl terjengős lenni (Bucer), hanem a levél szövegét kívánja folyamatos magyarázattal érthetővé tenni az olvasó számára.56 A következőkben álljon itt néhány kálvini gondolat a Római levél magyarázatából! Figyelemre méltó észrevennünk azt, hogy Kálvinnál a szövetség csak azok számára érvényes, akiket Isten szabad akaratából kiválasztott, ahogy a keresztyén egyházban is. Izraelnek, ahogyan minden embernek, a hűtlen magatartást abba kell hagynia és vissza kell térnie Istenhez. Kálvin nem csak a zsidókra, hanem minden emberre vonatkoztatta e gondolatot, tehát a hit alapján nem tesz különbséget zsidó és nem zsidó ember között.57 Kommentárjában írja Kálvin a Róm 3,9 magyarázatánál, ahol arról értekezik, hogy a zsidók különbek-e a pogányoknál: „Azok a kiváltságok, amelyek révén - mint ezt az apostol is megvallotta - másokkal szemben kitűntek, Isten jóságán, s nem az ő tulajdon érdemükön alapultak, tehát rajtuk kívülálló dolgok. ...Mert 53 Kálvin János: A Római levél magyarázata, i.m. XIII. 54 Vladár Gábor: A Szentírás tanítványa, Kálvin mint újszövetségi exegéta, i.m. 15. 55 Kálvin János: A Római levél magyarázata, i.m. XIV. 56 Vladár Gábor: A Szentírás tanítványa, Kálvin mint újszövetségi exegéta, i.m. 15. 57 Karasszon István: Kálvin és az Ószövetség, in: Protestáns Téka, Kálvin-konferencia tanulmánykötet, Budapest, 2010.11. 54 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2
