Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter A természeti törvény azt is elénk tárja, hogy mennyire nem nélkülözhetjük Isten szövetségi törvényét, amelynek alapja Jézus Krisztusban van.44 II. A törvény haszna Az első haszna - hogy ráébresszen minket bűnös voltunkra és arra, hogy szükségünk van a Megváltóra - az Institutio II.7.6-9. részeiben van taglalva. Kálvin a törvényt egy tükörhöz hasonlítja, amelyben „tehetetlenségünket, aztán ebből származó álnokságunkat, végül mindakettőből eredő megátkoztatásunkat szemléljük, mint ahogy orcánknak szennyes voltát fölmutatja előttünk a tükör.” Kálvin azt is kiemeli, hogy kegyelem nélkül a törvény csak vádolna és megölne bennünket, a kegyelem felől azonban megértjük az isteni teleológiát. A törvény első tiszte tehát, hogy a kegyelem segítségül hívására nevel.45 „Istennek kegyelme, mely a törvény támogatása nélkül is segítségünkre jő, sokkal kedvesebbé leszen előttünk, továbbá irgalmassága, mely nekünk a kegyelmet szerzi, szeretetreméltóbbá, mert ebből megtanuljuk, hogy az Úr soha meg nem fárad abban, hogy velünk jót tegyen, s minket mind újabb és újabb ajándékokkal halmozzon el” (Inst. II.7.7.). A törvény második, politikai vagy polgári hasznát az Institutio II.7.10-11. részeiben olvashatjuk. Eszerint az a célja, hogy azok, „akik az igazzal és a helyessel mitsem törődnek, legfeljebb kénytelenségből, midőn hallják abban a rettentő fenyegetéseket, legalább a büntetéstől való félelem által tartassanak féken.” Tehát nem önkéntes megalázkodás miatt, hanem a félelem kényszerétől befolyásolva hallgatnak a törvény szavára.46 E részletekben a „fék” szó mellett előfordul a „zabola” megjelölés is a törvény e hasznánál. A törvény első két tisztének célja az, hogy „Krisztushoz vezérlő mester” legyen (Inst. II.7.1L). Ahogy arra az 1. genfi káté tárgyalásánál utaltam, nem említi a törvény hármas hasznát, azonban a Kátéban Kálvin a törvény harmadik hasznához közeledik, amikor a Tízparancsolat magyarázata előtt azt írja: „Vizsgáljuk meg tehát a törvényt, hogy az általa adott tanítást megismerhessük és az abból származó gyümölcsöket a magunk számára összegyűjthessük” (1. genfi káté 8. szakasz).47 Az Institutio alapján a törvény harmadik haszna a fentebb írtakra is tekintettel azokra vonatkozik, „kiknek szívében már hat és uralkodik Isten Lelke” (Inst. II.7.12.). A törvény tehát „ostor” és „ösztöke” szerepét is megjeleníti a keresztyén ember életében. „A törvény rájuk nézve a legjobb eszköz; ezáltal tanulják meg napról-napra jobban, s biztosabban, hogy mi Istennek az az akarata, amelyre vágyódnak; és ezáltal erősíttetnek meg abban” (Inst. II.7.12.). 44 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 80. 45 Kálvin János Institutioja, 1536. i.m. 126-127. 46 Kálvin János Institutioja, 1536. i.m. 126-127. 47 I. John Hesselink: Calvin's First Catechism, i.m. 77. 52 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
