Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
A bibliai törvény szerepe Kálvinnál... rendelkezései, amelyek a zsidó nép politikai életét rendezték, Izrael népére vonatkoztak, s a többi népet nem kötelezte.41 A törvénykezési törvények arra irányultak, „hogy miként őrizhető meg legjobban az a szeretet, amelyet Isten örök törvénye parancsol, mindamellett magától a szeretet parancsától mégis különbözött valamiben. Valamint tehát a kegyességnek minden sérelme és megrövidítése nélkül el lehetett törölni a szertartásokat, úgy ezeknek a törvénykezési szabályoknak elhagyásával is megmaradhatnak a szeretetnek állandó kötelességei és parancsai. ...az egyes nemzetek számára bizonyára fennmaradt az a szabadság, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyekről előre látjuk, hogy hasznukra válnak, amelyek mégis a szeretetnek amaz állandó szabályához legyenek szabva, úgy hogy - ha formailag különböznek is - alapelvük ugyanaz legyen” (Inst. IV.20.15.). A természeti törvényről így szól Kálvin Institutiojában: „Továbbá éppen ezeket a dolgokat, melyeket a két tábláról meg kell tanulnunk, valami módon ama belső törvény is elénk szabja, mely [...] mindenkinek szívébe be van írva, s mintegy be van vésve” (Inst. II.8.1.). Kálvin Pál apostol tanítása alapján fogalmazza meg előbbi gondolatait, „...az embert a természet törvénye [...jeléggé megtanítja az élet helyes szabályára” (Inst. II.2.22.). A lelkiismeret működésében a természeti törvény szólal meg, s a lelkiismeret „az igaz és gonosz között eléggé különbséget tesz” (Inst. II.2.22.).42 „A természeti törvény végcélja tehát, hogy az embernek ne legyen mivel magát mentenie” (Inst. II.2.22.). A lelkiismeret így „az emberi tudatlanság ürügyének megszüntetésére szolgál, mivel saját bizonyságuk által győzet- tetnek meg” (Inst. II.2.22.). Az ember azonban nem képes megismerni Isten akaratát, mert a jó és rossz közötti különbségtétel képessége a bűnös emberben már nem ép és nem sérthetetlen. Sem a törvény első táblájának, sem a második tábla parancsolatait nem képes megismerni.43 „Mert ha az emberek szíve csak abból a célból van felruházva az igaz és hamis megválasztásának képességével, hogy tudatlanságukat mentségükre fel ne hozhassák, a legkevésbé sem szükséges, hogy az igazságot minden egyes dologban ismerjék, hanem nagyon is elég, ha annyiban értik mind e dolgokat, hogy nem menekülhetnek semerre anélkül, hogy saját lelkiismeretük tanúságától meggyőzve már most ne kezdjenek borzadni Isten ítélőszékétől” (Inst. II.2.24.). Az ember Isten előtti felelősségét emeli ki itt Kálvin. A lelkiismeret tehát nem jelent megfelelő igazodási alapot arra nézve, hogy Isten szerinti igaz életet éljünk. „Ezért az Úr írott törvényt adott nekünk, hogy ez egyrészt világosabban bizonyítsa azt, ami a természeti törvényben felettébb homályos volt, másrészt restségünket, s közönyünket elűzvén, annál hathatósabban ostorozza értelmünket és emlékezetünket” (Inst. II.8.1.). 41 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 78. 42 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 79. 43 Wilhelm Niesel: Kálvin teológiája, i.m. 79. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 51
