Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter dálatos erejével és irgalmával a halál torkából szabadította meg” (Inst. II.8.15.).15 Törvény és kegyelem tehát egymással nem ellentétesek. A törvény elsősorban nem követelés, hanem a kegyelem ajándéka!16 Kálvin a törvényt a kegyelem szövetségének kontextusában értelmezi, s nem csupán morális tantételek katalógusaként kezeli. Kálvinnak a IV. parancsolatra vonatkozó magyarázata szintén említést érdemel. Három okot említ 1. genfi kátéjában (8. szakasz, IV.) a szombat elrendelésére nézve. Először, „...az Ür, Izrael népének azt a lelki nyugalmat akarta kiábrázolni, amikor a híveknek abba kell hagyniuk dolgaikat azért, hogy az Urat engedjék munkálkodni saját magukon. Másodszor, e nap lett rendelve arra, hogy „...összegyűljenek az emberek az Ő törvényének meghallgatására és vallásos szertartásaik végzésére.” Harmadszor, Isten akarata az volt, hogy „. ..egy nyugodalom nap adassák a szolgák és mindazok számára, akik másoknak a hatalma alatt élnek, hogy így megpihenhessenek munkáik közben.” A harmadik ok után hozzáfűzi: „...ez csak függeléke és nem fő igazsága e parancsolatnak.” Ezt követően kitér arra, hogy az említett első indok Krisztus eljövetelével eltöröltetett, hiszen Ő megszünteti a jelképeket. A második és harmadik indok azonban érvényben maradt, jóllehet a szombat helyett egy másik nap lett e célra rendelve. Fontos azonban észrevennünk, hogy Kálvin számára amellett, hogy a nyugalom napja a munkavégzéstől való pihenésre és az istentisztelet tartására rendeltetett, még fontosabb annak lelki, szimbolikus értelme, „...elsősorban is, egész életünkben törekedjünk örökkévaló szombattartásra a mi munkáinktól, hogy az Űr munkálkodhasson bennünk Lelke által” (1. genfi káté, 8. szakasz, IV). C) Ali. genfi káté A II. genfi káté 1542-ben francia nyelven, majd 1545-ben francia és latin nyelven került kiadásra és „A genfi egyház kátéja” (Catéchisme de l’Eglise de Génévé) címet viseli. E műben a következő főbb címek olvashatók: a hitről, a törvényről, az imádságról, a szentségekről. Az előbbi témák alatt pedig kifejtésre kerül az Apostoli Hitvallás, a Tízparancsolat, az Úri imádság, a keresztség és az úrvacsora. A káté bevezetése Kálvinnnak a frieslandi lelkészekhez írt levele, a mű végén pedig imádságokkal találkozunk. E káté kérdés-felelet formátumú. Magyar fordításban 1695-ben jelent meg először Kolozsváron, majd az 1900-as évek elején Czeglédy Sándor fordításában.17 Az I. genfi kátéval való összevetéssel a következő megállapításokat tehetjük e káté értékelésénél. Kálvin mind az I., mind a II. kátéját konfirmációi oktatás céljára szánta. Tananyag vonatkozásában a II. kátéban nem szerepelnek azok a részek, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az Apostoli Hitvallás, a Tízparancsolat, az Úri imádság 15 I. John Hesselink: Calvin's First Catechism, i.m. 205. 16 I. John Hesselink: Calvin's First Catechism, i.m. 80. 17 Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 103. 46 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
