Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
A bibliai törvény szerepe Kálvinnál... és a szentségek magyarázatához. A II. kátéban tehát nem találjuk az I. kátéban meglévő következő részeket: „Az igaz és a hamis vallás közötti különbség,” „ A szabad akaratról,” „Az emberi hagyományokról.” Ezenkívül rövidebben tárgyalja a II. káté a következő címeket: „Mit kell Istenről tudnunk?”, „A kiválasztásról és az eleve elrendelésről”, „ Az egyház pásztorairól és az ő hatalmukról”, „ A kiközösítésről”, „A felsőbbségről.” A II. káté Istennek a világmindenségben megnyilvánuló hatalmát az Apostoli Hitvallás kapcsán említi, amikor Istenről mint mennynek és földnek teremtőjéről tesz bizonyságot. A predestinációról az Apostoli Hitvallásnak a keresztyén és közönséges anyaszentegyházra vonatkozó magyarázatánál hallunk. A szentségekre vonatkozó rész bevezetésében esik szó a pásztorokról, míg az egyházfegyelemről a káté záró soraiban. A felsőbbség tiszteletére az V. parancsolat kifejtésénél tér ki Kálvin.18 A II. kátéban részletesebben tárgyalja az Apostoli Hitvallást, a Tízparancsolatot, az Úri imádságot és a szentségeket. A magyarázatok tartalma tekintetében nincs eltérés a két káté között. Különbséget fedezhetünk fel azonban az egyes témakörök sorrendiségét illetően. A II. káté az Apostoli Hitvallás, a Tízparancsolat, az Úri imádság és a szentségek sorrendet követi, míg az I. kátéban elöl áll a Tízparancsolat, amit az Apostoli Hitvallás, az Úri imádság és a szentségek magyarázata követ.19 Karl Barth a kátéhoz írt kommentárjában azon az állásponton van, hogy annak fő részei valójában a következő kérdésre adott válasz összetevői: „Mi a helyes módja Isten tiszteletének?”20 A témák sorrendisége közötti eltérés indoka tehát, hogy Kálvin a II. kátéban Isten igaz tiszteletére helyezi a hangsúlyt: egyedül Istenben kell bízni (Apostoli Hitvallás), akaratának engedelmeskedni (Tízparancsolat), imádni Őt (Úri imádság) és Őt kell tekinteni minden áldás szerzőjének (szentségek).21 A II. káté végén alkalmi imádságok, későbbi kiadásaiban (1548., 1553., 1561.) pedig konfirmációi kérdések is szerepelnek, míg az I. kátéban e részek nem olvashatók. AII. kátét kérdés-felelet formájában készítette Kálvin, a lelkész a kérdező, a tanuló pedig válaszol, míg az I. káté nem e szerkesztési formát mutatja.22 18 Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 111. 19 Az I. genfi káté szövegéhez lásd Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 80-103. o.; A II. genfi kátéhoz lásd Kálvin János: A genfi egyház kátéja, (ford. Czeglédy Sándor), Pápa, 1907. 20 I. John Hesselink: Calvin's Concept of the Law, Allison Park, Pa.: Pickwick Publications, 1992. 14. 21 Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 112.; Császár Attila: Második genfi tartózkodás 1541-1564, in: Acta Theologica Papensia 3, Kálvin mozaikok: tanulmányoka nagy reformátoréletéről és munkásságáról, Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, 2000. 86-87. 22 Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 112. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 1 2 47
