Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A próféták pecsétje
A próféták pecsétje csorbát: lSám 28,21. YHWH adja igéjét a próféta szájába, akinek az a feladata, hogy ő az Ő hatalmát és hűségét hirdesse: Ézs 51,16. A Jeremiás derekára kötött öv Júda és Izráel YHWH-hoz kötött voltát hirdeti: Jer 13,2. A tengerre tett zár is YHWH védelmét, hatalmát bizonyítja, aki kordában tudja tartani a vizeket: Jób 38,10. A felsorolás alapján tehát elmondhatjuk: a Mai 1,3 a Masorah szerint azt a botrányt fogalmazza meg, hogy a történelem folyamán YHWH folyamatosan felkínálta szövetségét az embernek, és ennek jelét is adta. Ezt tette Ézsau esetében is, aki ennek ellenére lett hűtlen ahhoz, amit elsőszülöttként áldásokban kapott. Malakiás kora tehát még mindig a klasszikus, történelem folyamán állandóan ismétlődő problémát hordozta magában: megértette-e a nép YHWH hűségét? Erre a kérdésre a történelem adta meg a választ, mely szerint az értetlenség együtt jár a pusztulással. Ennek a pusztulásnak az összefüggéseit értelmezi a következő, 3. vershez tartozó Masorah. Eszerint a niínP összesen kétszer található a Héber Bibliában: á . A szó egyszer főnévi, egyszer igei alak.54 A Bír 11,40-ben a niínb a gileádi Jefte leányának történetét beszéli el arra utalva, hogy az apa hűségesen megtartja fogadalmát még akkor is, amikor hűsége a lánya életébe kerül. Ézsau esetében örökségének pusztulása a sakál képét eleveníti fel, melyben a dögevő állat az ítélet súlyos voltát példázza. Malakiás így utalhat a hűséggel szembeállított magatartás súlyos következményére a niinP fogalmával (1,3), s újra kiderül, hogy a Masorah kiválóan alkalmas eszköznek bizonyul ennek az üzenetnek a megfogalmazása során. A Mai 1,4 a Masorah szerint két hapax legomenont tartalmaz: P . b . A circel- lusok mutatják is a kettőt. Az egyik a udán , a másik a min 'bion. A utíáh Pual qtl formája önállóan áll az események sorában, i nélkül. A pusztulás olyan típusáról van itt szó a fogalomban, mely szerint a történelem folyamán, Ézsau sorsát illetően, a romlás volt a meghatározó, és azt neki el kellett szenvednie. Mindez egyedi módon történt, hiszen a csapás nem szerepelt YHWH eredeti tervei között. Ő áldást készített Ézsaunak. Annak nem Ő volt az oka, hogy Ézsau háttérbe szorult Jákobbal szemben. Esete abban a tekintetben paradigmatikus, hogy jelzi: nincs az az előny, amit el ne lehetne játszani. Jákob szeretete YHWH részéről nem volt magától értetődő (aprynx anio - Mai 1,2), hiszen ő második volt a sorban, de mégis fontossá vált számára az áldás, s mindent meg is tett azért, hogy azt nyilvánvalóvá tegye. YHWH Ézsauval szembeni magatartásából (’riKOá? íöjrrnsn - Mai 1,3) következett az a pusztulás, mely megpecsételte Ézsau sorsát (nnaaí varrm d'öki - Mai 1,3). Nagy dolog, hogy Ézsau a pusztulás után eljut a megtéréshez és a romok újjáépítésének gondolatához (niinn itoji a«f:i - Mai 1,4). Talán pont ebben van a történet egyedisége a Masorah szerinti értelmezésben, mely ezért koncentrálhat a 54 A new concordance of the Bible : thesaurus of the language of the Bible : Hebrew and Aramaic roots, words, proper names, phrases and synonyms ( Ed.) Abraham Even-Shoshan Jerusalem 1992 1234. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 27
