Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Nagyné Füle Tímea: Amikor a Lélek velünk van 4Móz 11,24-29

Nagyné Füle Tímea az álmokig jutunk. Illúziók helyett gyógyulás, meghasonlás helyett Szentlélek kell! Erről ad Isten igéje világos útmutatást az előttünk levő történetben három módon: 1. Amikor a Lélek velünk van, képessé tesz az Istennel és egymással való közösségre. 2. Amikor a Lélek velünk van, felelősséget ébreszt bennünk. 3. Amikor a Lélek velünk van, áldott eszközzé tesz Isten kezében. 1. Amikor a Lélek velünk van, képessé tesz az Istennel és egymással való közösségre Nehéz, erőt próbáló helyzetekben azt gondolnánk, Isten válasza az, hogy több erőt és még több erőt ad az embernek. Isten azonban mást tesz: segítséget ad, embere­ket állít mellénk: ahogy leveszi Mózes válláról az egyszemélyes felelősség terhét, és megosztja azt másokkal. Elvett a Mózesben működő Lélekből, és adott a kivá­lasztott embereknek. Nem Mózest gyengítette meg, hanem azokat gazdagította, akik ebből a Lélekből kaptak. Hetven törzsi vezetőnek kell Mózes mellé állni, és segíteni nekik a terhek hordozásában. Ehhez azonban abból a Lélekből kell része­sedniük, melyet Isten Mózesnek adott. A gyülekezet csak Isten Szentlelke által formálódik valóban élő, gyülekezet­ként működő közösséggé. Pünkösdkor a Szentlélek kitöltetésének egyik nyilván­való, megfogható ténye, hogy előáll egy egészen új típusú emberi együttes, embe­ri közösség: a gyülekezet. Ezért ünnepkor a szószékekből nem függetlenedésről beszélünk, hanem hangsúlyozottan közösségről, mert a közösség nem alávette- tést jelent, hanem részesedést és figyelmet egymásban. A „Szentlélek közössége” - amely formulát említünk áldásvételkor is - azt mondja, hogy az Istennel való közösségben ott rejlik az emberi közösség, amikor egyik a másikkal képes meg­békélni, amikor a megrövidüléseket és beszűküléseket felismerjük és legyőzzük, amikor nem állunk egymás felett és alatt, amikor nem tartjuk magunkat különb­nek a másiknál. Az a Lélek teremti ezt meg, amiről azt mondja az Ige, „rajtuk nyugodott,” de a bibliai szöveg pontosan azt mondja: a Lélek nyugalomként - azaz könuah - volt rajtuk. Nyugalmat és megbékélést ad. Ahol nyugalom van, ott nin­csenek széthúzások, ott az Isten békessége uralkodik. És ez nem megy csak úgy tőlünk és általunk, Isten formáló ereje, Szentlelke teremti meg. Moltmann ezt így fogalmazza meg: „A három-egy Isten egyedülálló közösséget képez, mely min­den élet számára az ő nevében mértékadó, mivel minden élet ebben a névben, ebbe az örök, isteni közösségbe kapcsoltatott bele.” Ezzel azt is mondja, hogy tö­rekedni kell arra, hogy a világ megváltozzon és megújuljon, éspedig nemcsak az egyes ember életében, hanem a viszonyokat illetően is, mert Jézus Krisztussal való közösségbe kapcsol be. Barth még egyszerűbben fogalmaz: a „Jézus Krisztushoz tartozásról van szó,” - Aki által a Teremtőt Atyámnak szólíthatom. A Szentlélek nem tőle különböző valóság, hanem az Ő Lelke. Nem más, mint az ige meghatá­6 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2

Next

/
Thumbnails
Contents