Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Károlyi Bibliánk új kiadása elé azokról a körülményekről jegyez meg valamit, ahogyan a zsoltárt szertartásba illesztették, használták, vagy amely valamelyik templomi zenész dinasztia privilégiuma volt. Az Apor kódex ferences gyakorlathoz kapcsolódik, közli a feliratokat, méghozzá két módon. Egy korábbi és egy későbbi kéz írásában. Ugyanezek a feliratok a ferences Bencédi Székely István fordításában, tehát nyomtatásban is föltűnnek 1548-ban, bizonnyal volt ennek is hagyománya a reformáció kezdetétől vagy már előbb. A Vizsolyi Biblia nem követi ezt a feliratozást, nem veszi át sem Székely Istvántól, sem más forrásból a feliratokat. Valamilyen más hagyományra támaszkodik. Három alkalommal közöl feliratot, de akkor sem számozza hozzá a szöveghez. Ezért eltérő a zsoltárok verseinek számozása a későbbi kiadásokétól. Még jobban árulkodik a liturgikus célra szánt szövegről a Zsoltárok könyvében a versek felezése. Ez következhetne a héber szövegből, az atnach és sófpasuq jelét követve, de e helyett a latin mediatio és terminatio helyét jelölik, mert a kettőspont (vagy más írásjel) ennek felel meg.13 Ez észrevétlen azoknak, akik nem ismerik a psalmodiát (kantillációt), nem gondolnak liturgikus használatra, és (a hagyományos református lebecsülése következtében) nem is hajlandók figyelembe venni szertartási szempontokat. Mindjárt más annak, aki erre is figyel, és az 1990 óta nyomatott mai magyar fordítást próbálja recitálni. A fordítók sem gondoltak már zsolozsmázásra a 20. században. Az 1908-as szövegen mégis annyira érződik a Vizsolyi Biblia hatása, hogy könnyen kínálkozik recitálásra. 1973-ban a római katolikus fordítás sem számolt liturgikus igénnyel, ezért nem is ezt használják szertartáson, hanem továbbra is a Neovulgata szerinti hagyományos, tehát a latin szerint tagolt fordítást. 13 Csak részben igaz Horváth Cyrill megközelítése, hogy a reformáció prédikátoraira jellemző a hebraizálás. A kéziratos protestáns graduálok egyes zsoltárait csak a latin szövegből lehet értelmezni. A krisztianizáló fordítások is latinból készültek, a Vizsolyi Biblia és az Öreg gra- duál megjelenése után is használatban maradtak. Ezeket valóban a héber szöveg alapján helyesbítették Huszár Gál és Szilvásújfalvi Imre korában. Lásd erre a kérdéskörre bővebben Fekete Csaba: Örvendözzünk körösztyénök. Délvidéki graduáljaink hagyománya a 17. század első felében. Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen, 2012. (Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár. Kiadványok 15.) Uő: Az én szívem szép éneköt gondol. Négy zsoltár nyomában. In:„/sfen Fia magának egy kiválasztott gyülekezetei gyűjt egybe". Ünnepi kötet Dr. Márkus Mihály püspök-professzor 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Vladár Gábor - Szabó Előd. Pápai Református Teológiai Akadémia, 2013.15-41. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2014| 1 143
