Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Fekete Csaba 21. De az én szívem háborog vala, és az én veséimben ösztönöztetem vala. 22. És én balgatag voltam, és értelem nélkül való; oktalan állat voltam te előtted. 23. Mindazáltal én mindenkor te melletted voltam: mert az én jobbkezemet tartottad. 24. A’ te tanátsoddal igazgatsz enge- met, hogy azután a ditsőségbe fogadj bé engemet. 25. Kitsoda volna nékem mennyekben te náladnál több? És te náladnál egyébben nem gyönyörködöm e’ földön. 26. Elfogyatkozott az én testem és az én szívem, az én szívemnek kősziklája, és az én örökségem te vagy, óh Isten, mind örökké! 27. Mert ímé a kik tőled eltávoznak, elvesznek: elveszted mind azokat, a kik tőled elhajolnak. 28. A mi én reám néz, Istenhez közel- getnem nékem felette igen jó, Az Úr Istenben helyheztetem reménységemet, hogy hirdessem minden tselekedetit. 21. Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim: 22. Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad. 23. De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet. 24. Tanácsoddal igazgatsz engem, és aztán dicsőségbe fogadsz be engem. 25. Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! 26. Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké! 27. Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled. 28. De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet. 132 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam j 2014 j 1
