Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé
Fekete Csaba Nyelvészek réges-régen tudják, sokszor megírták, hogy Nagykárolyt nem mondták Károlnak. Károlyit írtak az 1940-es évkönyvben1, és az Újszövetség 1956-ot követő években megjelent néhány próbakiadásán. Károlyi Gáspárt mégis erőnek erejével Károlinak írják és mondják. Mai napig. Református egyetemünk neve szintén így örökíti. Ha így írják is, úgy kell helyesen mondanunk, hogy Károlyi. Szabó András tette a legtöbbet az utóbbi évtizedekben a Vizsolyi Biblia nyomtatásának és fordításának felderítéséért, ő is Károlyit ír könyvére, amelyben ismét összegezte kutatási eredményeit.2 Változást alig várhatunk, sokan ezután is úgy fogják mondani, hogy Vizsolyi és Károli. Hasonló megfoghatatlan indítéka lehet a visszakároliasító igyekezetnek. Ez jórészt a ’90-es kiadás3 szövegét használja, de helyenként az igazán károliasnak tekintett szójárást, szószerkezetet illeszti a szövegbe. Előzménye a Károli revide- ált-revideált változat. Azaz a Brit és Külföldi Bibliatársulat (British and Foreign Bible Society) segítségével és szorgalmazására 1905-re elkészült átdolgozás (1908- asként szokás emlegetnünk),4 de aztán ennek új meg új átdolgozása készült el a 20. század harmincas évei óta. Előbb 1938-ban megjelent Czeglédy Sándor és Raffay Sándor javított változata. Megmaradt próbakiadásnak. Hiába jobb, felemás5 megoldással vádolták, és emiatt nem fogadták el. Aztán az ötvenes években Czeglédy Sándor saját fordításának további átdolgozása folyamatában készült gépiratából szintén ennek revíziójaként kezdődött el, és majd csak menet közben alakult át teljesen újra való lefordítássá az a munkálat, amely során elkészült 1975-ben meg' Károlyi emlékkönyv. A vizsolyi biblia megjelenésének háromszázötvenedik évfordulójára. Szerk. Vasady Béla. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt, 1940. 2 Szabó András: A rejtőzködő bibliafordító Károlyi Gáspár (Nagykároly, 1535 körül — Gönc, 1591. december vége). Budapest, 1912. Károlyi nevéről: 20-21. 3 Az 1990-es kiadás címlapjának a verzóján így tudósít: „AZ 1975. ÉVI ÚJFORDÍTÁSÚ BIBLIA JAVÍTOTT KIADÁSA.." Nem használom ezt a megjelölést. Megokolom. Nem szakemberek is széliében emlegetik a Hanaui Biblia (1608), Oppenheim! Biblia (1612) elnevezést. Amsterdam'! Biblia az a kiadás, amely a holland nyomdász Janson vállalkozása volt (1645), és sok hibával jelent meg. A Váradi Biblia (1660) vagy a Tótfalusi kiadta Aranyos Biblia (1685), az ugyanakkor készült, de csak jóval Komáromi Csipkés György halála után kinyomtatott Lejdai Biblia (1717) elnevezés sem ismeretlen. Vannak olyan kiadások, amelyekről nem maradhat el az évszám. A 20. századi revíziók között a 1952-es, vagy a 19. századi első revízió mellől az 1878-as évszám. 1975-ben született a sete-suta új fordítású kifejezés, a teljes kiőrlésű, hagyományos kiszerelésű, házias sütésű, tájjellegű ízesítésű és hasonló klisék divatját követve. Meddig vadonatúj valamely fordított mű? A Kalevalát többen fordították. Egyik sem volt soha új fordítású Kalevala. A '75-ös Biblia még mindig új fordítású. A '90-es is. Hetilapunkban, hirdetésekben és szaksajtónkban. Ott kellene lennie minden lenyomat címlapján, a kolofonban vagy a vérzőn, hogy az 1975-ös vagy az 1990-es kiadás változatlan utánnyomása. Nem volna szabad elhagynunk a Károliról sem azt, hogy mit adunk közre. Az 1908-as revíziót.— Ha a tehetetlenségi nyomaték miatt szakma és a szakemberek tétováztak és nem tágítottak a kétbalkezes elnevezéstől, megoldotta az élő nyelv és a napi gyakorlat. Előbb a diáknyelv használta, majd egyre szélesebb körben mondják-halljuk informálisan a rövid elnevezést: Ufó. 4 Erdős Károly: Károlyi Gáspár bibliafordításának törzskönyve. In: Károlyi emlékkönyv... 1940. 40-58. A továbbiakban Erdős:Törzskönyv 1940. Bottyán János: 5 Békési Andor: A felemás Biblia. Budapest, 1943. 124 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 ! 1
