Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Károlyi Bibliánk új kiadása elé

Károlyi Bibliánk új kiadása elé

jelent Bibliánk.6 Szemlélteti ezt két szinte azonosan szövegezett címlap, ahol legfőbb eltérés a kiadás éve. A próbafordítás füzetei közül Mózes első könyve megjelent 1951-ben. 1965-ben kiadták teljesen új változatát. Szinte teljesen új fordítás készült a második menetben. Ebben már tartózkodtak a történetek és fejezetek apró szakaszokra való bontásától, új szakaszcímeket választottak, és a versek számozása a lapszélről visszakerült a szövegbe. A füzet címe változatlan:

Károli Gáspár fordítása és Czeglédy Sándor revíziója nyomán a héber EREDETIBŐL FORDÍTOTTA A MAGYAR BIBLIATANÁCS ÓSZÖVETSÉGI SZAKBIZOTTSÁGA.

Áldozzunk némi időt arra, hogy az utóbbi két évtized kiadásainak történetéből felidézünk néhány mozzanatot. 1975-ös fordításunk 1990-re elkészült javításával sem elégedett lelkészeink, kutatóink és a bibliaolvasók szűkebb rétege. Ezt árulja el az, hogy az 1975 óta gyűlt javaslatok tekintélyes része sem volt más, mint a megszokott szójárás, patinás fordulatok visszakívánása. Ezek megtartását az 1877-es és az 1908-as revízió munkatársainak előírták. Ugyanakkor az eredeti 1908-as kiadás állandóan kapható volt, ma is kapható, sokan csak ezt olvassák. Mégsem tudják elfogadni némelyek, hogy Károlijuk legyen, de mégsem egészen. Hol így, hol meg amúgy változtatnak a szövegén. Legátus diákként több gyülekezetben találkoztam olyan lelkésszel, aki elmondta, hogy ő bizony kihagyja (vagy kihúzza) a valákat, helyenként mást is változtat, és így olvassa a szószéken a Bibliát. Ennél megalapozottabb vállalkozás termett ismét más Károli-változatot 2007 óta. Üjabb kiadása címlapján ezt olvassuk:

Fordította Károli Gáspár. Újonnan revideált kiadás. A fordítást az eredeti szöveggel egybevetette és átdolgozta a Protestáns Média Alapítvány által létrehozott szakbizottság (Budapest, 2011).

Elmondhatjuk, ha felemásnak tekintették az 1938-as változatot, akkor erre meg illik a mondóka: Ó, te szegény denevér, se nem madár, sem egér.

Szabó András szavaival jellemezhetjük Károlyi fordításának maradandóságát. „Munkájában, mint általában a többi protestáns fordító, felhasználta a bibliai tudományok legfrissebb eredményeit, tehát nem egyetlen elfogadott változatot fordított, mint a katolikusok. 1590-re, amikor a vizsolyi Bibliája megjelent, már minden fontosabb európai nyelven volt protestáns Szentírás, mi ezzel is kissé elkéstünk.

Örök titok, s még senki sem tudta igazán megmagyarázni, mitől jó Károlyi Gáspár fordítása. Mert jó, az bizonyos, újabb és újabb javított kiadásait a mai napig sem tudta kiszorítani a használatból semmilyen új fordítás. Maga Károlyi

6 Röviden szemléztem ezeket a típusokat Bottyán János jól használható bevezető jellegű munkájának Vili. fejezetében, vö. Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai. 2. átdolgozott kiadás. Sajtó alá rendezte, az eredeti jegyzeteket kiegészítette és a záró fejezetet írta Fekete Csaba. Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Bp. 2009.

Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2014 | 1

125