Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Dienes Franciska gyötrő és sikertelen akarásnak, ennek az abortált életnek páratlan poétája Ady.”73 A vita nem megnyugtató kimenetellel zárult. A konszenzushoz Benedek Marcell került a legközelebb, amikor Ady vallásosságának kérdését vitathatatlannak tartotta, de túlzónak az „egyetlen” kirekesztő meghatározást.74 Ahogy életrajzában is utaltunk rá, később is meglehetősen keserű szájízzel tekintett vissza a polémiára Makkai. Ide kívánkozik éppen ezért Móricz Zsigmond szerkesztőségi cikkéből az a néhány mondat, mely utal erre a lezáratlanságra, ugyanakkor annak sajátos hasznát is kiemeli. „Szerencsére a magyar állja a verést. A legjellemzőbb magyar fa a diófa. Ezt sose metszik. Zúzzák és törik. Ha nem terem, meg kell verni hosszú rudakkal s a fájó sebekből termő ágak hajtanak. így verik a magyarságot a Sors által rászabott elemek és még a rossz gyermek is. De a magyar fa egyre ősibb erővel sarjad.”75 Végül pedig fontos megjegyezni, hogy a Makkait felkérő ifjúság kiállt a könyv mellett, bár nem tekintette azt egyedül követendő kánonnak. „El tudjuk képzelni azt, hogy valaki szebben és az igazságot jobban megközelítőleg írja, fejti meg ezeket a problémákat. Csak azért voltunk boldogok e könyvvel, mert eddig még senki nem írta meg ezt így nekünkvalólag.”76 IV. ÖSSZEGZÉS A magyar irodalom történetén végignézve, költőink között nem találunk Ady Endrén kívül más költőt, akinek vallásos költészete ennyire megosztotta volna az irodalmi közvéleményt. Ez annak köszönhető, hogy egyedüliként jelenik meg úgy, mint a magyar nép zseni, vátesz költője. Ezt a tényt Adyról mindenképpen figyelembe kell vennünk költészetének vizsgálata közben. Hiszen ezzel a megállapítással azt mondjuk ki, hogy különbözik a többiektől, ami magában hordozza azt is, hogy ezért más mérce szerint kell megítélnünk. Azonban rengeteg támadás érte személyét és költészetét, főként azoktól az emberektől, akik nem ismerik fel az előbb említett különlegességét vagy csak nem hajlandóak tudomásul venni azt. Ahogyan kortársait, úgy a későbbi irodalomtörténetet is megosztotta Ady Endre költészete. Idővel újabb és újabb nézőpontok kerültek a kérdés körébe, melyek kiszélesítették a téma horizontját. Nem csak kortársai, hanem a modernkori szemlélet sem talált megfelelő választ Ady vallásosságának kérdésére. Király István - aki sokat foglalkozott az Ady-kérdéssel - könyvtárában megtalálható a Magyar fa sorsa, mely saját kezűleg írt bejegyzéseit tartalmazza. „A lélek diszharmóniáját, mely a mefisztói démoniság és az eszménnyel ellentétben élt, két irányban kívánta feloldani: halál és isten. A megoldás: a halálban át istenhez. Költészetében az utolsó hang a bűnbánaté.”77 Könyvének hátoldalán ez a meg73 l.m.,223. 74 Benedek Marcell, Magyar fa sorsa, Századunk, 1927. 232-234. 75 Móricz Zsigmond, Magyar fa sorsa, Nyugat, 1927 14, 77. 76 Pap Géza, i.m., 38. 77 Király István autográf megjegyzése Makkai Sándor könyvében. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének Nagykönyvtára, KIA5304 110 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 4
