Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa jegyzést található, mely kifejezi, hogyan értelmezte Makkai írását. Makkai könyve után 30 évvel Király István megjelentette Ady Endre monográfiáját, amelyben a vallásos Ady kérdését más megvilágítása helyezi. Míg Makkainál Ady az egyetlen vallásos költő, Király István hitét is megkérdőjelezi. Benne élt a család által képviselt kereszténység, melynek célja a falu közösségében való részvétel és az előbbre jutás volt. Élete során az érmindszenti élményei meghatározóak voltak. Költészetében megtaláljuk azt a kettősséget, melyben egyszerre vágyódik vissza falujába, és sóvárog a Párizs nyújtotta szellemi pezsgésre. Egy egész életre magával vitte az otthon megélt kereszténységet és annak rituális szertartásait. Azonban életének tanulóévei alatt eljutott a tudatos ateizmusig, mely során Isten létezését tagadta. A keresztény nevelés nyújtotta példák növelték meggyőződését, és ahelyett, hogy Isten felé terelték volna útját, éppen ellenkezőleg, gátolták hitbeli fejlődését. Ady dacos volt és lázadt az iskolák nyújtotta példák ellen, egészen addig, míg elért Isten létezésének a tagadásáig. Majd beköszöntött életébe a betegség sötét árnya, amely megfordította benne ezt a folyamatot. A tudatos ateizmustól eljutott Isten kereséséig. Megérezte életének válságában, hogy kell lennie egy felső szervezőnek, akinek kezében van az ő sorsa is, akihez kiálthat szenvedései között. Azonban igazán sosem volt hívő ember, kereső ember volt, aki szenvedései között akart támaszt találni magának.78 Még napjainkban is tart Ady költészetének összegző kritikája, melynek egyik jeles képviselője Hegedűs Lóránt, aki könyvében Adyt mint vátesz költőt tárgyalja. Makkaihoz hasonló álláspontot fogalmaz meg az Ady-kérdéssel kapcsolatban. Három sajátosságát emeli ki költészetének. Adyt meghatározó jellemzőként említi magyarságát és modernségét.79 Mindörökké magyar, aki keleti származását mindig is fontos és meghatározó tényezőnek tartja. Másrészt pedig modern, aki magáénak tekintette a Franciaországban megtapasztalt élet- és kultúraszemléletet. A második tulajdonság, melyet Hegedűs kiemel, a költő zseni volta. Soha sem írt olyan dologról vagy eseményről, amelyet nem élt át, vagy amiről nem volt meggyőződve. A harmadik jellemvonása Adynak abban áll, hogy hitének alapja „a legmélyebb Isten-találkozásban”80 rejlik. Akkora mélységek és tragédiák, melyek életében végigkísérték, csak kivételes emberrel történhetnek meg. Ő képes rá, hogy ezeket teljes személyiségével megélje, majd verseiben szavakba foglalja azokat. Istenkereső verseinek hitelét és esszenciáját az adja, hogy örökösen vívódott Istennel. Idézi Csinszka emlékezését: „Ady Istent hívő, prédikátorok tradícióit büszkén magának valló protestáns lélek.”81 78 Király István, Ady Endre, i.m., 1972 79 Hegedűs Lóránt, A köitő-vátesz Ady az Ady-trilógiában, i.m., 47. 80 I.m, 48. 81 I.m, 47. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 11
