Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Dienes Franciska Háborúba el ő bocsátott S bűnökből kihántott, Rákacagott a háborúra Az Uraknak Ura. Azonban mindezek ellenére egyik felekezet tanításait sem gyakorolta életében, és Istent sem ezeken keresztül találta meg. Ebből kifolyólag Makkai úgy gondolja, hogy „Adyból egyáltalán hiányzik a Krisztus-misztérium átélése.”51 Szép verseket tudott írni róla, itt példaként megemlíti a Virágos karácsonyi ének, Volt egy Jézus verseit, de szerinte sosem érezte meg az ő megváltó kegyelmét. Nem az isteni, hanem inkább az emberi oldalát dicsőítette, így nem is teljesedhetett ki előtte az Isten. Szívében a kettő nem forrt egybe, és életének a végéig az embert, a költőt látta Jézus Krisztus személyében. S annak ellenére, hogy bűneit mélyen megbánta, mégsem tudta letenni őket Krisztus előtt, így nem jutott el egy végérvényesen nyugodt és békés állapotba Istennel. Ady életének nagy diszharmóniájában időnként Istenben talált megnyugvást, azonban végső megoldásnak egyedül a Halált tekintette. Azonban a Halálra is mint megmentőre csak sok idő után tudott tekinteni, amikor már nem a rémet, a rosszat látta meg benne. Makkai püspök szerint Ady vallásos költészetének ez az utolsó és legszebb időszaka, melyben a versek közül az Ádám hol vagy? című költeményt emeli ki, hiszen szerinte ez „a magyar vallásos líra legszebb alkotása.”52 Azért is ezt a versét emeli ki, mert ebben jól megfigyelhető Ady kapcsolata Istennel, vallásos élménye. Azt, hogyan érezte Ady Isten közeledését, majd jelenlétét, hogy került közelebb hozzá, látta meg őt, hogyan tapasztalata meg, hogy előtte járt és győzelmet aratott helyette. S az utolsó versszakban tesz róla tanúbizonyságot, hogy szívében már sikerült megtalálnia Istent, de majd a Halál lesz az, amikor találkozhatnak egymással. Szivemben már őt megtaláltam, Megtaláltam és megöleltem S egyek leszünk mi a halálban. Makkai Sándor Ady vallásosságáról írt fejezetének végén leírja, hogy a bűnös embernek Istennel való találkozása sokkal szebb és gyümölcsözőbb sorsokat hozott már létre. Ellenben Adyt a költészet tükrében kell vizsgálni, amelyben Makkai szerint az övé volt a legmélyebb és legőszintébb hangnem. Életéből és költészetéből kitűnik, hogy Isten-szerelme és bűnbánata életének két fontos vonása volt, a hullámzások és változások közepette két olyan terület, melyben mindig megnyugodott, még ha csak ideiglenesen is. 51 l.m., 118. 52 l.m., 121. 104 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 201314
