Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja

Dienes Franciska

Aki tépegeti Mint egy nyűgöt, átkot,

Szívében hordozza Az a magyarságot,

Igaz magyarságot.

E versszakban egyértelműen visszacseng a Makkai által a Magyar fa sorsában kifejtett kritikai nemzetszeretet gondolata.

Dolgozatának tudatosan választhatta vezérfonalául Ady Magyar fa sorsa című költeményét, mert abban egyértelmű utalás van Erdélyre.

Hejh-hajh, Szilváméból,

Erdők helyéről jöttem:

Lomboztam ima helyett S keveset könyörögtem.

Makkai halála előtt visszatekintve festette meg Ady és Reményik portréját, egymást követően. Az Adyt ábrázoló festményről nem a békesség, hanem a harcban meggyötört ember vonásai sugároznak.34 Úgy tűnik, hogy Makkai a „vádlott Adyt” őrizte meg lelkében.

Ady költészetét a világháborús vereség sokkjában, majd Trianon után több irányzat igyekezett kisajátítani magának. Egy sajátos Ady-kultusz kezdett kialakulni, amely elfogulatlan képet nem adhatott, mert nem lehetett mentes a forradalmak után szükségszerűen jelentkező ellenforradalmi helyzet és a tragikus nemzetsors mindennapjainak hangulatától. Pedig Földessy Gyula, Ady barátja és verseinek gondozója a költő halála után azonnal igyekezett megalapozni a teljes életmű értékelését.35 Ez azonban az említett körülmények között kevéssé érvényesülhetett. Az 1920-as évek Ady-vitája, mely jelentősen befolyásolta Makkait abban, hogy foglalkozzék a kérdéssel, nem esztétikai-irodalmi kérdések körül zajlott, hanem politikai, eszmei indíttatású volt. Később A Toll folyóiratban Kosztolányi Dezső által elindított újabb vitafolyamat36 már sokkal inkább a költői világkép, a művészet-értelmezés körül zajlott. A Makkaira erőteljesen ható vita középpontjában Ady mint a magyarság költője állt, de a kolozsvári püspök ezt a kérdést nem tudta és nem is akarta függetleníteni a vallásos Ady problémájától. Ezt a helyzetet még bonyolultabbá tette, hogy a vallásos Ady-kép meglehetősen negatív vonásokat hordozott amiatt, hogy a vezető református értelmiség, például Ravasz László is, alkalmatlannak találta a költőt, életfolytatása miatt, példaképül ajánlani a magyar ifjúság számára.37 Ugyanakkor az erdélyi püspök amellett, hogy véleményét

34 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének Múzeuma. E. 1972.5

35 Földessy Gyula, Ady Endre, Huszadik Század, 1919. augusztus, 6-97.

36 Az írástudatlanok árulása, Különvélemény Ady Endréről, A Toll, 1929. július 14.

37 N. Pál József, Dekadencia és megújhodás a magyar szellemi életben és irodalomba, i. m., 40.

98

Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 4