Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa Az 1908 és 1912 közötti években a kolozsvári Teológiai Főiskolát s ezzel párhuzamosan a Kolozsvári Tudományegyetemet végezte el. Teológiai éveire később úgy emlékszik vissza, hogy elsősorban magas vallástudományi képzést kapott, de a lelkészképzés tekintetében ezek az évek kevésbé voltak gyümölcsözőek.14 Egész életében foglalkoztatta az irodalom, azonban az egyetemen megismert költők és irányzatok kiszélesítették irodalmi látásának horizontját, érdeklődését pedig mélyreható kutatásokkal és tudományos munkák tanulmányozásával mélyítette el. Erről ő maga így vall: „ A bennem zajló költői ösztön kierjedést s megterméke- nyülést talált a vallásos irodalomba való bekapcsolódásban s a vallásos életben.” Különösképpen Ravasz László volt rá nagy hatással.15 Később a filozófiában is elmélyült Böhm Károly vezetésével.16 Első verseskötete 1912-ben Számadás címmel jelent meg, ami költői pályájának kezdete és lezáródása is volt egyszerre. A verseket menyasszonya számára gyűjtötte össze. Egyfajta érzelmi feltárulkozásnak szánta, mert e versek korábbi szerelmére és lelki válságára vetnek fényt, valamint arra, hogy e válságból későbbi felesége jelentette a megmenekülést. Makkai úgy látta, hogy a kritika nagyon vegyesen fogadta a kötetét és a környezete is nagyon hűvös, tartózkodó volt. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a későbbiekben irodalmi tevékenysége nem a költészet terén bontakozott ki.17 Egyetemi évei alatt kitűnő szónoki képességéről tett tanú- bizonyságot. A szabadság vallása és A márciusi eszmény címen elmondott ünnepi beszédei nyomtatásra kerültek. Később mindkettőt kiadta gyűjteményes kötetében: „Hittem, azért szóltam” Vallásos elmélkedések címmel Kolozsváron 1913-ban. Bölcsészettudományi és teológiai tanulmányait - amint már utaltam rá - párhuzamosan végezte a kolozsvári tudományegyetemen. Kiváló tehetsége az iskola padjaiban is megmutatkozott, ugyanis az egyetem végén cum laude eredménnyel bölcsészdoktori diplomát kapott. 1913 nyarán családot alapított, majd lelkészi oklevelet szerzett. Házasságából két fiúgyermek született. 1915. november 1-jétől két éven át Vajdakamaráson lett lelkész, ottani élményeit írta meg a Holttenger című társadalmi regényében, ami 1936-ban látott napvilágot. A Sárospataki Református Kollégium tanára volt 1917 szeptemberétől egy éven keresztül. Óriási munkabírásával, szorgalmával és érdekes óráival mind a diákok, mind a tanárok szeretetét elnyerte. Sárospatakot elhagyva Kolozsvárra ment, ahol szintén a teológián tanított nyolc éven keresztül, 1921-ben Tavaszy Sándorral és Csíky Istvánnal megalapította a Vécsi Szövetséget, mely egy lelkészközösség volt. Célkitűzésük volt, hogy az anyaországtól elszakított területen élő lelkészeket összetartsák és megszüntessék a széthúzásokat, ugyanis a Trianon után 14 Önéletrajz Kt. 4820. 59. 15 Önéletrajz Kt. 4820,61. 15 Önéletrajz Kt. 4820, 62. 17 Önéletrajz Kt. 4820,70. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 93
