Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Dienes Franciska magára maradt Erdélynek mindennél jobban szüksége volt az egység megteremtésére és az összetartozás érzésének megerősítésére.18 A kolozsvári évek alatt a főiskola igazgatójává választották meg, majd e megbízás lejárta után, 1925-ben megjelentette első regényét Ördögszekér címmel, mely történelmi eseményeken alapszik. Makkai könyve körül botrány tört ki, nem csak egyházi, hanem közéleti szinten is, közvetlenül a püspöki választásokat megelőzően. 1926. április 17-én választják meg erdélyi református püspökké, melynek idejével egybeesik irodalmi munkásságának kiteljesedése. Regényeinek és írásainak nagy részét publikálja ezekben az időkben. Többek között a Magyar fa sorsa is ekkor jelenik meg. Makkai maga úgy látta, hogy az Ördögszekér és a Magyar fa sorsa irodalmi pályájának egyfajta csúcsa. A két mű körül folyó „ádáz harc” megviselte ugyan, de meg is erősítette: „Én azt hiszem, s úgy látom, a két könyv s velük az én világszemléletem és szellemi irányom győzedelmesen kerül ki ebből a küzdelemből. Az irodalmi kritikák Erdélyben és Magyarországon mind a két könyvet illetőleg nagy ellentétben mozognak. Igyekeztem kihallani belőlük életem legnagyobb és sokszor megismétlődő lelki válságainak: az irodalmi munkára való elhívatásom vagy el nem hivatásom kérdésének ítéletét. Számomra talán soha se dől el ez a kínzó kérdés.”19 Az irodalmi életben nem csak személyes küldetést látott, de olyan elháríthatatlan feladatot is, mint az erdélyi irodalmi közélet szolgálata. „A Kemény János és Bánffy Miklós »Helikonjával« együtt kellett és kell küzdenem az erdélyi magyar irodalomért” - írta önéletrajzában.20 Ezekben az években bontakozott ki barátsága Áprily Lajossal.21 Tízévnyi püspöki szolgálat után megromlott egészségi állapota miatt úgy érezte, nem alkalmas a továbbiakban Isten szolgálatára ebben a pozícióban, ezért 1936. május 15-én lemondott erdélyi református püspöki hivataláról. Elsősorban politikai okok miatt Magyarországra költözött. A román titkosszolgálat nagy nyomás alatt tartotta, még anyósát is beszervezte. Helyzete tarthatatlanná vált.22 Expatriálása megdöbbentette és felkavarta az erdélyi közéletet. Ő maga a Láthatárban (1937) megjelent Nem lehet című cikkében magyarázta meg lépését.23 Magyarországon a Debreceni Egyetem hittudományi karán kapott tanári állást, ahol a munkát áttelepülésének évében meg is kezdte. A későbbiekben három éven keresztül a kar dékánja volt. Debreceni tartózkodása idején rengeteg területen tevékenykedett. Többek között volt presbiter, tanácsbíró és a Magyar Református Egyház zsinatának tagja. Azonban ezek mellett folytatta irodalmi tevékenyke18 Református Szemle, 1922/1, 28-30. Történetét feldolgozta Nagy Géza, Akik kősziklára építettek, Kolozsvár, Grafica, 1937, 221-241. 19 Önéletrajz Kt. 4820 112. 20 Önéletrajz Kt 4820 112. 2' Önéletrajz Kt. 4820 112. 22 Ifj. Fekete Károly, Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága, Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület, 2000, 26-28. 23 Makkai Sándor, Szolgálatom, i.m. 126. 94 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013(4
