Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Elkülönítés, különülés, különállás - az előítélet és identitkásképzés egyes kérdéseinek megjelenése a cigány gyermekek hitoktatásában
Barnóczki Anita nek erősítése következik, melyhez működtetniük kell egy olyan értékrendszert és jelképrendszert, amely számukra érthető, a többségi társadalom számára azonban nem. Ilyenformán létezik a többség számára látható és egy láthatatlan kulturális sík.79 Gyakran azonban azt sem vesszük észre, ami a szemünk előtt van, nemhogy a részletek iránt fogékonyak lennénk. Meghatározó ebben a korábban már leírt kategorizációs sajátosság, miszerint ami kényelmesen magyarázható egy nagy kategóriával (cigány), azt nem törekszünk differenciálni.80 A csoportok felismerése, megismerése, egymáshoz való viszonyuk identitásbeli megnyilvánulásainak értelmezése feltétele munkánknak. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek antropológiai és folklór kutatásokat kell végeznie, sokkal inkább azt, hogy meglátjuk és meghalljuk a megfelelő megnyilatkozásokat, és azokat rendszerbe foglalva beillesztjük gondolkodásunkba. Az odafigyelés, szeretet és megértés kategóriái ezek. A szeretetből fakadó odafigyelés és megértés alapja a pozitív tanár-diák kapcsolatnak, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyermek elfogadja a felnőtt formáló befolyását. Ennek hiányában a gyermek pedagógiai szempontból elérhetetlen. Az odafigyelés és megértés azért feltétele ennek, mert a felnőtt akkor lesz pozitív élményforrás, ha képes a gyermek szükségleteire reagálni, azokat kielégítő hatást produkál. Előítéletességünk sokkal inkább eredményez ezzel szemben olyan hatásokat, melyek frusztrálóak, leértékelőek, korlátozóak. Ennek engedve kirekeszthetjük a gyermeket/gyermekeket a csoport kommunikációs folyamataiból, amellyel személyiségük egészének leértékelését érzékeltetjük akar- va-akaratlanul. Nem csoda, ha szembefordulnak velünk, és negatívba fordul kapcsolatunk.81 Ennek a feszültségnek szerteágazó hatásrendszere van, ami azonban már a következő fejezet témája. III. KÜLÖNÁLLÁS - KISCSOPORTOK ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG A szeretet nevében elkövetett becstelenségek az ember művei, melyek megsemmisítő erővel bizonyítják, hogy szabadok vagyunk, és nincs bűn, amit ne követhetnénk el. (Ingmar Bergman) Az előző két rész tendenciákat, mozgásokat írt le. Az előítéletesség a mindenkori 79 Stewart: i.m. 36. 80 Tanulságos ebből a szempontból Babusik kutatása, amelyben többek között azt is vizsgálta, mit és mennyit tud a többséghez tartozó pedagógusi kör a cigányokról. Itt megállapítja, hogy az iskolavezetők több mint fele nem tudja megmondani, hogy cigány tanulóik melyik fő cigány csoportba sorolhatóak. Babusik Ferenc: Az iskolai hatékonyság kulcstényezői a romák oktatásában. 28-29. 81 Bábosik István:„Személyiségismeret és kapcsolatépítés", in: Kállai Ernő, Kovács László (szerk.): Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Budapest, Nyitott Könyvműhely. 2009. 21-30. 78 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 4
