Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Elkülönítés, különülés, különállás - az előítélet és identitkásképzés egyes kérdéseinek megjelenése a cigány gyermekek hitoktatásában

Barnóczki Anita

nyúl. Akkor beszélünk előítéletről, ha a közösség, melynek életében ez a jelenség előfordul, úgy ítéli meg, hogy ezek az attitűdök és cselekvések a szokásos mértéken felül kedvezőtlenek az adott csoportra nézve.”36

Ez egyfelől arra utal, hogy léteznek, létezhetnek negatív tapasztalatok, de ezeket annyira túláltalánosítjuk, hogy legalábbis érzelmi viszonyulásunkban az adott csoport minden tagjára nézve valóságosnak tartjuk; illetve még megdöbbentőbb a megállapítás második része, miszerint az előítéletek kérdésében létezik társadalmilag elfogadott mérték.

Társadalmi szinten érzékelhető például a cigány szó kiejtésével járó negati- vizmus.37 A megnevezés38 (nyelvi kód használata) önmagában azért negatív, mert egyfelől újra és újra megpróbáljuk lecserélni magát a kódot, másfelől akikre alkalmazzuk, azoknak nincs választási lehetőségük. Senkit nem tartanának ma épeszűnek, aki erősen állítaná, hogy egy másik ember sváb vagy ruszin, ha az érintett ezt tagadja. Nem szokás valakit göröggé vagy örménnyé nyilvánítani. A cigányságot azonban praktikusan többnyire kijelöléssel állapítjuk meg. Vállalhatják is, de fel is címkézzük a nem-vállalók közül azokat, akiket annak tartunk.39

Ezt a folyamatot világítja meg Ligeti:

A közgondolkodás lényegében tautologikusan kísérli meg definiálni azt, hogy ki számít cigánynak: cigány az, akinek olyan az életmódja, tehát szegény, szűkösen lakik stb. Következésképpen, ha egy rossz állapotú, vizes falú kunyhóhoz érkezünk, joggal várhatjuk, hogy onnan cigányok fognak kilépni. Aki viszont nem szegény, nem munkanélküli, az nem is cigány, így aztán a cigány kategóriája újra és újra valamiféle rosszhoz, nélkülözéshez, gyengébbhez kötődik. Ki gondolná, hogy a szomszédban lakó üzemmérnök cigány lenne: ő üzemmérnök.40

A szegénységen kívül, mely erősen valószínűsíti, hogy valakit cigánynak tartanak-e, felmérésekben rendszeresen megjelenik, hogy a cigányságot valamilyen külső jegy, és ami még fontosabb, valamilyen normasértő magatartás alapján határozzák meg (pl. bűnöző, a társadalmon élősködő, munkát kerülő csoportként).41 Ugyanakkor az ilyen kérdésekre válaszolók egy része azt is hozzáteszi a

36 Allport: i.m. 40.

37 Hann Endre - Tomka Miklós - Pártos Ferenc: A közvélemény a cigányokról. Tanulmányok, beszámolók, jelentések. XI. évfolyam 8. szám, Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1979.7-10.

38Marián Béla: Roma társadalom. Közvélemény-kutatás. Marketing Centrum, 2009. március. http://www.marketingcentrum.hu/index.php?page=reszletek&id=33 (megtekintés időpontja: 2011.09.10.) Önálló kérdésfelvetésben és elemzésben vizsgálja a roma/cigány kifejezések használatát a magyar társadalomban.

39„Kelet-Európában az etnikus hovatartozás nemcsak választás, hanem kijelölés kérdése is."Szu- hay Péter: „A cigány etnikai csoportok viszonyai" in: Deszpot Gabriella - Diósi Ágnes (szerk.): Fejéről a talpára. Ismeretek a cigányságról a cigányságért. Fővárosi TEGYESZ - ÖNKONET, 2004.

12.

40 Ligeti György:„Mit tehet az iskola? Roma-kép az iskolában", Iskolakultúra 2000/12:16-26.

4' Fiann-Tomka-Pártos: i.m. 16. Ugyanígy érdemes megfigyelni ennek a tendenciának a hivatalos iratokban megjelenő változatait. A nemzeti romastratégiák keretrendszere 2020-ig című doku68

Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 1201314