Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Péter: Eperjes mint a felső-magyarországi evangélikus művelődés központja a 16-17. században
Eperjes mint a Felső-Magyarországi evangélikus művelődés központja ... Nemcsak Eperjes szabad királyi város, hanem a Kollégium is határtalan híve volt jótevőjének, Thököly Imrének. Ebben a szellemben tartották az iskolai ünnepségeket, a tanévnyitókat és az ünnepélyes záróvizsgákat. A kollégiumi tanárok számos teológiai, filozófiai mű mellett több politikai és publicisztikai iratot is kiadtak, amelyekben a Habsburg-ellenes nézeteiket és a Thökölyhez való hűségüket demonstrálták. Tekintettel ezekre a tényekre, a Kollégiumra ebben a korszakban (1682-1686) jellemző a Ladivertől származó elnevezés, a „Collegium Thökölyanum”.42 A felkelés alatt Eperjes három ostromnak ellenállt. Abban az utolsóban, amelyben a város hét hétig védekezett a Schultz generális sokkal erősebb hadserege ellen (aki állítólag 5000 katonát veszített), a harcokban a kollégiumi tanárok és diákok is részt vettek. A hősi védelem ellenére a város 1685. szeptember 11-én kapitulált.43 A polgárok annyira megbecsülték a felkelés vívmányait, hogy azokat vallási és iskolai téren is belefoglalták a kapitulációs szerződésbe. Ennek 4. és 6. pontja szerint „a vallás, a templomok, az iskolák ügyében, a lelkészek és az összes egyházi és iskolai alkalmazottak kérdéseiben a városban mindent a jelen állapotban kellett hagyatni.”44 A habsburg hadsereg jelenléte, a parancsnokok hatalmaskodásai, a megújuló rekatolizálás s több más negatív változás ellenére még több mint egy évig működött a Kollégium, egészen 1686 végéig. 1686. április 2-án meghalt Ladiver Illés, és a rektori helyet utána Schwartz János foglalta el.45 Ezután az átmeneti időszak után, 1687 első napjaiban érkezett Eperjesre Csáky István bizottsága, aki az uralkodó rendeletére intézkedéseket tett az egyházi viszonyok rendszeresítésére a soproni vallási cikkek értelmében. Ez a Comissio Chakyana akkor a két főtéri templommal együtt46 a Kollégiumot és a régi iskolát is elkobozta.47 Mivel az evangélikus polgárok elutasították a bizottság által kiszabott külvárosi helyet a fatemplom és a triviális iskola építésére, mást már később sem kaptak.48 így 1687 elején a Kollégium a habsburg rekatolizációs politika következtében néhány évre ismét megszűnt. 1687 februárjától Eperjes helyszíne lett kora újkori történelmünk egyik legtragikusabb eseményének, amely mint az eperjesi vértörvényszék lett ismertté. A huszonnégy agyonkínzott és kivégzett polgár és nemes közül több azelőtt a Kollégium felügyelője (Zimmermann Zsigmond, Keczer András, Fleischhakker György, Baranyai Ferenc), adományozója (Keczer András, Feja Dávid) vagy diákja (Wéber Dániel, Wéber Frigyes, Saárossy Márton) volt. Egy iskolai színdarabért, amelyben I. Lipótnak leesett a királyi koronája, börtönbe került a Kollégium utolsó rektora, Schwartz János, és ugyanúgy a volt 42 KÓNYA, Peter: Presovské evanjelické kolégium v politickych zápasoch konca 17. a zaciatku 18. sto- rocia. In: Presovské evanjelické kolégium, jeho miesto a vyznam v kultúrnych dejinách strednej Euró- py (Kónya, P. - Matlovic, R., Ed.). Presov 1997. 43 $A Presov, Pob. Presov, Mag. Presov, 1630 - 1705, B-2: Eperjes kapitulációja 1685. szeptember 11. 44 Uo. 45 HÖRK, Az Eperjesi, 338. o. 46 Mivel a szlovák templomot már 1686-ban a Keczer család (mint a szlovák evangélikusok támogatója) áttérése után átadta a minoritáknak. 47 $A Presov, Pob. Presov, Mag. Presov, Knihy, 2773: Instructio Leopoldi 1686, november 19. 48 Az Eperjesi á. h. evangélikus egyházgyülekezet levéltára: Annales fata et vicissitudines Ecclesiae Evangelicae Epperiessiensis 1671 - 1721. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 87
