Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Péter: Eperjes mint a felső-magyarországi evangélikus művelődés központja a 16-17. században
Kónya Péter kuruc katonatisztek és Thököly egykori osztálytársai, Ottlyk György és Géczi István is.49 A kollégium épületében újból a jezsuiták telepedtek le, akik a mellette álló régi iskolában ismét gimnáziumot nyitottak. A következő években kényszerből az evangélikus polgárok is ide küldték fiaikat. Az evangélikus lelkészekkel együtt végül a kollégiumi tanároknak is el kellett hagyniuk a várost, és többen ismét külföldre menekültek. Ez a helyzet azonban most még sokkal tovább tartott, majdnem két évtizedig, és csak a Rákóczi-szabadságharc eseményei hoztak jelentősebb változásokat. A fejedelem hadserege több hónapos ostromlás után, 1704. december 4-én foglalta el Eperjest.50 Noha Rákóczi az országgyűlés előtt szigorúan megtiltotta a templomfoglalásokat, már 1705 januárjában maga küldte Berthóti Ferencet Eperjesre, aki elvette a kollégiumi épületet a jezsuitáktól, és az evangélikus egyháznak adta át. A jezsuiták tovább is maradhattak a városban, és a minorita rendházban üzemeltették a gimnáziumot. Csak a szuperior Kolb Keresztelő Jánosnak kellett elhagynia Eperjest és az országot.51 így 1705 januárjában hosszabb, pontosan tizennyolc éves szünet után újból kinyithatta kapuit a felső-magyarországi rendek Kollégiuma. Tekintettel erre a hosszú szünetre, hasonló problémákkal küszködött, mint a Thököly-felkelés idején. Ebben a helyzetben az újonnan megválasztott felügyelők a rektori hivatalra legalkalmasabb személyiségnek a már többször említett Rezik Jánost látták, aki akkorra már hazajött Thornból, és Késmárkon működött mint rektor. Pozitív változást hozott az új, többségében evangélikus városi tanács megválasztása 1705 májusában a volt kollégiumi diákkal, Roth Mihállyal a rektori hivatalban.52 Az első kuruc országgyűlés Szécsényben 1705 októberében megerősítette a Kollégium visszaadását összes egykori vagyonával együtt.53 Thököly Imre 1705-ben megírta végrendeletét, amelyben nem felejtkezett el egykori főiskoláj áról. Az ötödikpont szerint az iskolának „ aj ándékozta” Rimaszombat és Gyöngyös mezővárosok jövedelmeinek felét, ugyanolyan jogokkal, mint ahogyan azokat valamikor ő maga élvezte. A Kollégium nagy anyagi problémákkal küszködött tovább. A nehéz anyagi helyzet javításának érdekében 1705 márciusában az intézet kurátorai és felügyelői az összes magyarországi evangélikushoz fordultak az intézet javára történő pénzgyűjtésre felhívó kéréssel. A háborús viszonyok ellenére akkor is sikerült összegyűjteni néhány ezer forintnyi összeget, és az évi jövedelmeket néhány száz forint értékben. Az anyagi és politikai támogatásért a Kollégium külföldi támogatóit szólították meg. Reményeiket elsősorban a svéd király segítségéhez fűzték, akitől a politikai támogatás mellett meg is kaptak néhány helyet a svéd egyetemeken. Nyolc eperjesi végzett diák továbbtanulhatott a greifswaldi egyetemen a svéd állami kincstár támogatásával.54 49 KÓNYA, Péter: Kónya, Peter: Az Eperjesi Vértörvényszék. Budapest 1994. 50 MÓL Budapest, G-27, SA Presov, Pob. Presov, Mag. Presov 1700-1709, B-12: Város kapitulációja, 1704 november 1. 51 FABINY,Tibor: II. Rákóczi Ferenc valláspolitikája. Budapest 1971, s. 83. Kézirat. 52 $A Presov, Pob. Presov, Mag. Presov, Knihy 2539. 53 FABINY, Tibor: II. Rákóczi Ferenc valláspolitikája. Budapest 1971, s. 83. Kézirat. 54 HÖRK, Az Eperjesi, 72. o. 88 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3
