Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca
Pótor Áron nagyhatású beszédével. A három protestáns felekezet - evangélikus, református, uniált - képviselői külön-külön, azután mindannyian együtt megtárgyalták és együttesen módosították a tervezetet. Éjszakába nyúló megvitatás után terjesztették újra a küldöttek elé, akik egyhangúlag elfogadták mint Barmeni Teológiai Nyilatkozatot, amely a Hitvalló Egyház alapiratának is tekinthető.50 A barmeni hitvalló zsinat nagy teljesítménye az volt, hogy a német protestantizmus történetében - a reformáció kora óta talán először - lutheránusok, reformátusok és uni- áltak egyetértőén tudtak szólni. Ugyan nem abban az értelemben, hogy teljes egyházi egységre jutottak volna, hanem azáltal, hogy aktuális kérdésekben képesek voltak közösen fellépni a német keresztyének és a birodalmi egyházkormányzat egyházpusztító, és ezzel együtt a német evangéliumi egyház egységét is bomlasztó tévelygéseivel szemben.51 Világosan megfogalmazták, hogy az egyház érinthetetlen alapja Jézus Krisztus evangéliuma, amint arról a Szentírás bizonyságot is tesz. Minden egyházi hatalom csak addig terjedhet, ameddig az evangélium engedi. S mivel a birodalmi egyház vezetősége elhagyta az egyház érinthetetlen alapját, Jézus Krisztust, így eljátszotta azt a jogát, hogy a német evangélikus egyház jogszerű hatósága legyen.52 A Barmeni Teológiai Nyilatkozat hatástörténetileg is jelentős, hiszen később világszerte bekerült több protestáns egyház hitvallási iratai közé, s a 20. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett, amely más, későbbi protestáns nyilatkozatokra és hitvallási iratokra is nagy hatással volt. 10. A Hitvalló Egyház további harca A Hitvalló Egyház mint a Hitlernek és tévtanainak ellenálló, kisebb német protestáns egyházrész 1938-ig létezett, amikor a belső nézeteltérések és a rendőrségi nyomás következtében eltűnt a közéletből. 1938 után is fennmaradt viszont illegális mozgalomként a koncentrációs táborokban, ahol számos hitvalló, mint például Paul Schneider fasizmus ellen prédikáló lelkész és Dietrich Bonhoeffer is vértanúságot szenvedett.53 Néhány évig azonban a Hitvalló Egyház keretein belül olyan folyamat haladt előre, amely ritka az egyháztörténelemben. A Hitvalló Egyházban egyesült a gyülekezeti kegyesség, a tudományos teológiai tanítás és az egyházkormányzati tevékenység. Másrészt olyan ellenállást tanúsítottak a regnáló hatalommal szemben, amely később visszariadt eredeti tervének, az egyház eltörlésének azonnali megvalósításától.54 Rudolf Lili történész szerint az egyházak többnyire elkerülték a nyílt ellenállást, és az alkalmazkodást választották. így őrizhették meg eredeti küldetésüket, vagyis végezhet50 Reuss András: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat 1934. Evangélikus Naptár 2004,142. 51 Fekete Károly: i.m. 26. 52 Niesel, Wilhelm: Der Weg der bekennenden Kirche. Gotthelf-Verlag, Zürich, 1947.12. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat hatástörténetileg is jelentős, hiszen később világszerte bekerült több protestáns egyház hitvallási iratai közé, s a 20. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett, amely más, későbbi protestáns nyilatkozatokra és hitvallási iratokra is nagy hatással volt. 53 Riccard, Andrea: Keresztyének a vértanúság századában. Új Ember Kiadó, Debrecen, 2002. 76. 54 Immer, Karl: Barmen. Ruf zur Umkehr, Ruf nach vorwärts. In: Reiner Sürig: Dann werden die Steine schreien. 50 Jahre Theologische Erklärung Barmen. Kirchenkampf im Dritten Reich. Verlag Kirche und Mann, Bielefeld, 1983.149. 76 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam i 2013 I 3
