Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca
A Hitvalló Egyház harca ték lelkipásztori munkájukat, és megóvhatták a prédikáció terét az állam támadásától. E küldetésüket kiválóan teljesítették; az állam totalitárius igényei ezzel áthághatatlan akadályba ütköztek. Ettől függetlenül a náci állam ideológiájával és módszereivel szembeni kimondatlan ellenállás sokkal összehangoltabb és hatékonyabb volt, mint ahogyan azt a mai kritikusok állítják. Mindig csak addig a határig ment azonban, amíg a lelkek gondozásának lehetősége veszélybe nem került. Ebben a kilátástalan és még soha nem tapasztalt helyzetben, amelybe kerültek, a püspökök hallgattak a borzalmakról, hogy elkerüljék a még rosszabbat. Az ő lelkiismereti döntésük tiszteletre méltó; de az elgondolkodtató, hogy ezt az önkorlátozást még a legkegyetlenebb tömeggyilkosságok esetében is megtartották.55 Istennek legyen hála, a nemzeti szocializmus végső célja az egyházak eltüntetése és a keresztyénségnek a Rosenberg által kidolgozott náci hittel való helyettesítése nem valósult meg, mivel a nagy ellenállás miatt a hatalom konszolidációjának éveit és a háború alatti időszakot a Führer már nem találta alkalmasnak a keresztyénség elleni végső támadás elindítására.56 Abstrakt Der Kampf der Bekennenden Kirche Nach der Machtübernahme wollte Hitler die christliche Kirche laut seiner Ideologie neubilden, darum hat er immer stärker gegen die katholische und protestantische Kirchen auftreten. Die Deutschen Christen waren eine antisemitische, rassistische und am Führerprinzip orientierte Strömung, die die protestantische Kirche von 1932 bis 1945 an die Ideologie des Nationalsozialismus angleichen wollte. Mit ihrer Gleichschaltungspolitik und dem Versuch, durch die Übernahme des Arierparagraphen in die Kirchenverfassung Christen jüdischer Herkunft auszuschließen, lösten sie den Kirchenkampf mit anderen evangelischen Christen aus. Diese gründeten daraufhin 1934 die Bekennende Kirche, die die Deutsche Christen als Häretiker betrachtete und aus der Kirchengemeinschaft ausschloss. Die Studie geht um die Vorgänge des Kirchenkampfs bis zur Formulierung der Barmer Theologischen Erklärung in 1934. 55 Lili, Rudolf: Die Kirche und das Dritte Reich. Ein Forschungbericht. ln:Willehard Paul Eckert: Judenhass - Schuld der Christen? Driewer, Essen, 1966. 88. 56 Zipfel, Friedrich: i.m. 259. A szerző dokumentálta, hogy Hitler és a náci vezetők az egyházakkal kapcsolatban egy „végső megoldásban" gondolkodtak, azaz „az egyházakat teljesen ki akarták zárni a közéletből, egészen a német állam és nép végleges„elkereszténytelenítéséig". Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013]3 77
