Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca
A Hitvalló Egyház harca már nem kellett félni a német keresztyének többségétől, mert a hívek felbátorodtak a harcra.44 Az 1934. év emiatt a mai napig egyedülálló jelentőségű a német protestantizmus életében. Egyrészt azért, mert hatalmas üldöztetésben volt része a hívő egyháznak, másrészt azonban ezzel egyidejűleg egy olyan egyházi és teológiai megújulás következett be a német protestantizmus életében, amire a reformáció óta nem volt példa.45 E hitvalló zsinatok fő tárgyát a hitvallás és az egyházi egység képezték. Az egység kérdése kapcsán erős bírálat alá vették az állami egyházkormányzat erőszakos egységét, amely tévtanokhoz vezet. Az egyik első zsinati ülésre 1934. január 3-án és 4-én Bar- menben került sor. A zsinat tagjainak Karl Barth tartott előadást „Nyilatkozat a német protestáns egyház hitvallási iratainak helyes mai értelmezéséről” címmel. Barth e nyilatkozata tárgyilagos előfutára volt az öt hónappal később ugyancsak itt elfogadott Barmeni Teológiai Nyilatkozatnak.46 Müller birodalmi püspök látva az országos szintű ellenállást és felháborodást, 1934. április 13-án békés együttműködésre hívta fel az egyházak vezetőit. Hogy a békés munka alapjait megteremtse, eltörölte a „szájkosártörvényt”, s megszüntette az e törvény által megindult eljárásokat. A hitvallás védelme alatt tömörült ellenzék azonban nem fogadta el a békeajánlatot, hanem a birodalmi egyházzal szemben országrészenként elkezdték megszervezni a Bekennende Kirche-t, azaz a Hitvalló Egyházat.47 Az új egyházi szerveződés első dokumentuma az 1934. április 22-én kelt „ulmi kiáltvány” volt. Egy országos istentisztelet keretében ötezer résztvevő előtt Wurm würt- tembergi és Meiser bajor püspök vezetésével a rajnai, westfáliai és brandenburgi „szabad zsinatok” képviselői kinyilvánították: az egyedül jogos protestáns egyház a hitvalló keresztyének közössége.48 Az „ulmi kiáltvány” nyomán országszerte hitvalló gyülekezetek alakultak, majd azok képviselői hitvalló zsinatokat tartottak, amelyeken néhány olyan új püspök is részt vett, akik egyházi méltóságukat Müller birodalmi püspök kinevezése alapján nyerték. Ezzel beállt az egyházszakadás a birodalmi egyház és a Hitvalló Egyház között.49 9. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat A Hitvalló Egyház jogi és teológiai megalapozására 1934. május 29. és 31. között került sor a Wuppertal város Barmen nevű kerületének református templomában tartott hitvalló zsinaton, ahol Németország 18 tartományi egyházából a Hitvalló Egyház 139 tagja (86 lelkészi, 53 nem lelkészi küldött) vett részt. A teológiai bizottság, amelyben meghatározó szerepet vállalt Karl Barth, előkészített egy teológiai nyilatkozatot, amelyet az állásából felfüggesztett evangélikus lelkész, Hans Asmussen terjesztett elő és indokolt meg 44 Király Kelemen: i.m. 108. 45 Scholder, Klaus: i.m. 12. 46 Barth, Karl: Erklärung über das rechte Verständnis der reformatorischen Bekenntnisses in der Deutschen Evangelischen Kirche der Gegenwart, in: Joachim Beckmann: Rheinische Bekenntnissynoden im Kirchenkampf, Neunkirchen 1975. 34-46. 47 Szimonidesz Lajos: i.m. 36-37. 48 Fekete Károly: i.m. 20. 49 Szimonidesz Lajos. i.m. 38. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 75
