Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor János: A jeruzsálemi szeretet-közösség megalakulása - ókori közösségi minták, példák
Ajeruzsálemi szeretetközösség megalakulása VI. Miben tűnik újnak ajeruzsálemi szeretetközösség? A jeruzsálemi szeretetközösség és a qumráni közösség között sok hasonlóság fedezhető fel. Troeltsch „religiöser Liebeskommunismus”-nak nevezi őket.22 Jézus, az Igazság Tanítójához hasonlóan az Ószövetség legteljesebb értelmezését jelentette ki, aki szintén szenvedett a gonosz főpaptól. Talán elképzelhető, de nincs bizonyítva, hogy Keresztelő János, mint árva gyermek Qumránban nőtt fel. Elképzelhető, hogy tanítványai közül sokan csatlakoztak a jeruzsálemi szeretetközösséghez. A szeretetközösség vagyonközösségére és a közös étkezésre hatással voltak az ókori minták és példák, főleg a qumrániak élete. Határozottan kijelenthető azonban az, hogy téves az a szemlélet, amely a qumráni közösséget tartja az őskeresztyénség bölcsőjének. Természetesen vannak hasonlóságok a szeretetközösség és a qumráni teológia között. Mindkettőben az embernek alapvető döntést kell hoznia, és a fény-sötétség dualizmusa is megtalálható. Qumrán is ismeri a predestináció gondolatát.23 Az esszénusok szigorú törvényértelmezése tekintetében újnak tűnik a szeretetközösség, hiszen nem a törvény betűihez, hanem annak lelkületéhez ragaszkodik. A harcos messiási váradalom távol áll tőlük. Komolyan veszik Jézus tanítását: ’’Tedd vissza a kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el” /Mt 26,52/. A zsidó háborúban nem vesznek részt. Az ellenséggel való leszámolás helyett az irántuk való szeretetet is igyekeznek gyakorolni. A közösség tagjai nemcsak férfiak lehetnek, hanem nők és gyermekek is. A szeretetközösség gyakorlatától távol áll a hitetlen családtagokkal való kapcsolat megszakítása. Szeretettel kívánják őket is a közösség életébe bevonni. Megállapítható, hogy ha a farizeusok és a szadduceusok ellenfelei voltak Jézusnak és követőinek, akkor a sokkal szigorúbb qumrániakról ez még inkább elmondható. Míg a qumrániak önként vonultak ki a pusztába, addig a szeretetközösség tagjai részt vettek a templomi imádkozás alkalmain, míg ki nem zárták őket onnan. VII. Milyen önszervezési mintát követnek? 1 .Zsinagóga Az önszervezési minták tekintetében először gondolhatunk a zsinagógákra, awcrywyfi - gyűjtőhely, összejövetel helye. így nevezték a zsidók azokat az épületeket, amelyeket a templom mellett istentiszteleti célokra használtak. Ilyen Jézus korában Palesztinában, minden lakott helyen volt. Jeruzsálemben a templom ellenére is több zsinagóga létezett. A zsinagógái kultusz áldozat nélkül folyt. Ahol nem volt külön iskolaépületük a zsidóknak, a zsinagógákban folyt a gyerekek tanítása. Megtartotta a zsidókat a törvényhez való hűségben. Ez az összetartó erő és az istentiszteletek személyes és bensőséges volta hatással volt ajeruzsálemi szeretetközösségre. 2. Rabbi iskolák A babiloni fogságból hazatérők a törvényhez teljes hűséggel igyekeztek ragaszkodni. Egyre fontosabb szerepet töltött be a törvényt ismerő és az azt magyarázni tudó írástudó. A zsidó tudományosság virágkorát jelentette, amikor Nagy Heródes uralkodása 22 In: Coenen,Theologisches Begriffslexikon zum Neuen Testament I., 496. 23 Conzelmann-Lindemann: i. m., 181. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3 37
