Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Jenei Péter kívánja rekonstruálni a nő tipikus státuszát a korai keresztyén időkben. Fiorenza nem kíván mást tenni, mint a meglévő információk felülvizsgálatát elvégezni új, feminista szemszögből, hogy ezáltal a régi források egészen új megvilágításba kerüljenek.39 Fiorenza a bibliai szöveget illetően az újszövetségi evangéliumok mögött feltételezett Q-forráshoz nyúl vissza, mint ami az evangéliumi tradíciók legkorábbi változata, és így a leginkább mentes a patriarkális felhangoktól. A Biblián kívüli források tekintetében Fiorenza kánonon kívüli szövegeket is bevon az elemzésébe (pl. Judit könyve). Bibliai írásmagyarázatában külön figyelmet szentel azoknak a bibliai tradícióknak, amelyek a nők szerepét hangsúlyozzák a korai keresztyén közösségben, így ráirányítja a figyelmet a.) Jézus asszonyi követőinek körére, b.) a megfeszített Jézus asszonyok általi támogatására, c.) a feltámadott Jézus legelső asszonyi tanúira, d.) az asszonyok szerepére a korai keresztyén misszióban, illetve e.) vezető szerepükre a korai keresztyén közösségekben. Ezzel párhuzamban a bibliai, illetve Biblián kívüli források alapján középpontba helyezi a meglehetősen marginális jelentőségű Jézus-Szófia tradíciót, ami Jézussal, illetve Istennel kapcsolatosan feminin jellegű karakterisztikát őriz.40 Ezzel Fiorenza támadást intéz Isten tipikus maszkulin karakterizációjával szemben. Összességében Fiorenza amellett érvel, hogy a történeti Jézus-mozgalom kezdeti, autentikus formájában Isten földi basileiajin, királyságán alapult, ahol nem volt férfi, se nő, se szolga, csupán egyenlőség és testvériség. A földön realizálódó Isten országában helye volt a kirekesztett, elnyomott csoportoknak is. Fiorenza teológiájában ezekre a korai tradíciókra épít, és ezekre tekint úgy, mint amelyek az Újszövetség legautentikusabb forrásai a történeti Jézus-mozgalom megrajzolása tekintetében. Fiorenza tehát a patriarkális felhangokat későbbi invenciónak véli, így azokat egy az egyben el is utasítja, mint autoritással nem bíró szövegeket. Mint látható, a bibliai szövegek feminista írásmagyarázata egy részről roppant újszerű perspektívákat vetít előre, hiszen reflektorfénybe állítja azokat a nőkről bizonyságot tévő tradíciókat, amelyek a szövegben marginális szerephez jutnak, más részről ebből kifolyólag roppant válogató természetű írásmagyarázati gyakorlat ez, hiszen a patriarkális jellegű szövegek nagyfokú elutasításban, illetve leértékelésben részesülnek a feminista szerzők teológiai rendszerén belül. 4. írásmagyarázat faji, etnikai előfeltétellel (Fernando Segovia, Cain H. Felder) Az előzőekben azt követhettük nyomon, hogy a felszabadítás-teológia miként öltött formát a.) a politikailag, gazdaságilag, illetve b.) a gender-specifikusan kirekesztett, elnyomott közösségek teológiájában. Ezeken túl a felszabadítás-teológia egy nem kevésbé jelentős applikációja etnikai összefüggésben realizálódott. A 20. század második fele előtt vajmi kevés figyelmet kapott az etnikai kisebbségben, illetve faji kirekesztésben sínylődő csoportok szenvedő hangja a társadalomban, avagy a teológiai diskurzusban. Az emberi 39 i.m., 1. 40 Bővebben Id. Leo G. Perdue,„From Exclusion to Inclusion: Feminist Interpretations of History."ln: Leo G. Perdue, Reconstructing Old Testament Theology. After the Collapse of History (Overtures to Biblical Theology; Minneapolis (MN): Fortress Press, 2005), 102-144 [119], 20 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam i 2013 I 3
