Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban dik fele ezzel összefüggésben azt fejti tovább, hogy noha a nők számára fájdalmat, terhet fog jelenteni a többszöri teherbeesés, illetve életadás, az Istentől kapott vágyakozás a férjük után mégis segítségükre lesz, hogy betöltsék szerepüket. Ebben az összefüggésben a férj nem általában véve gyakorol tehát uralmat az asszony személye felett, mintegy felsőbbrendű partnerként, hanem csupán arra kap uralmat, hogy az utódnemzés területén mindig kezdeményezőként lépjen fel, amire a nő válaszként, saját akaratából, a vágy segítségével sorozatosan le tudja majd győzni abbéli félelmét, amivel a szülés maga jár.33 A bibliai szöveg felszabadítása után Meyers archeológiái leletek újszerű vizsgálata alapján más megvilágításba helyezi a korai izráeli nő státuszát a családon belül. A korabeli (vaskori) világban a túlélésnek három jelentős összetevője volt: a termelés, a védelem és a sokasodás. Archeológiái vizsgálatai alapján Meyers azt hangsúlyozza, hogy a korai izráeli nő vidéki kontextusban kiegyenlített módon birtokol hatalmat a férfiakkal szemben, hiszen a túlélés e három területén kiegyenlített módon osztozik a férfival. Az életadás privilégiuma a sokasodás területén hatalmi pozícióba helyezi, míg ezzel szemben a férfi a védelem területén egyenlítheti ki ezt. A termelés területén pedig mindketten egyenlőképp osztoznak. Ennek fényében a korabeli nő szerepe és státusza semmiképp sem alávetett a férfiakhoz képest.34 Elizabeth Schüssler Fiorenza In Memory of Her: A Feminist Theological Reconstruction of Christian Origins [Az ő emlékezetére: A keresztyénség kezdeteinek egy feminista teológiai rekonstrukciója]35 című művében arra összpontosít, hogy rekonstruálja a nő helyzetét és történelmét a korai keresztyén időszakban. Meyershez hasonlóan36 Fiorenza is meglehetősen kritikus a bibliai szöveget, illetve a bibliai írásmagyarázati tradíciót illetően, és szorgalmazza, hogy feministaként szükséges a bibliai vallási tradíciók mögé hatolni, és elutasítani a bibliai kijelentés patriarkális jellegét.37 Ezzel együtt bírálatot fogalmaz meg a patriarkális kritikai bibliatudománnyal kapcsolatban, amivel szemben a feminista teológusnak feladata, hogy a bibliai szöveg nőkre vonatkozó kijelentéseit előtérbe hozza és rekonstruálja.38 Fiorenza módszere nagyban hasonlít Meyerséhez, hiszen Fiorenza is egy olyan történet-kritikai jellegű módszert alkalmaz, amelyben a bibliai szöveget illetően megpróbálja megtalálni azokat az ősi forrásokat, amelyek még mentesek a patriarkális szemlélettől, és egy egalitáriánus nézőpontot képviselnek a női-férfi viszonyt illetően, illetve a Biblián kívüli források egy olyan jellegű analízisét végzi el, ami gender-specifikus szempontokat is figyelembe vesz. Ezeknek a bibliai és Biblián kívüli eredményeknek az összevetésével 33 Vö.i.m., 116-117. 34 i. m., 165-188.; ill. Carol L. Meyers, "Procreation, Production and Protection: Male-Female Balance in Early Israel" in Charles E. Carter - Carol L. Meyers, eds., Community, Identity and Ideology - Social Science Approaches to the Hebrew Bible (Sources for Biblical and Theological Study 6; Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 1996), 489-514., mely esszében még inkább kiviláglik érvelésének ezen aspektusa. 35 (Crossroad, 1983) 36 A korrektség kedvéért, amikor Fiorenza munkásságát Meyerséhez hasonlítjuk, akkor azt annak függvényében tesszük, hogy tudjuk, Fiorenza megelőzte Meyers munkásságát, így természetesen Meyers veszi át Fiorenza módszertanát, ill. eredményeit. A fordított tárgyalás csupán annak függvényében indokolt, hogy a bibliai testamentumok sorrendisége mentén tudjunk haladni. 37 Vö. Fiorenza, In Memory of Her, xlviii. 38 i. m., lii. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3 19
