Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban Hogyan lehet úgy beszélni Istenről, illetve hogyan lehet úgy Istenben hinni, hogy a világban igazságtalanságot és elnyomást tapasztalunk? Gutiérrez ezzel a teodíceai problematikával közelít Jób könyvéhez, és nem elégszik meg azzal, hogy a szöveg mögött lévő világ kontextusából keresne történeti választ a kérdésre, hanem a mai kontextus számára is valóságos válaszokat keres. Ennek függvényében Gutiérrez számára az első fontos kérdés annak tisztázása, hogy létezik-e a feltétel nélküli hit (disinterestedfaith) aktusa. Lehetséges-e az ember számára, hogy a szenvedések közepette is vallást tegyen az Istenben való hitről, anélkül, hogy viszonzást várna?20 Miután Jób az ártatlan szenvedő paradigmája, így nagyon is elképzelhető, hogy a történelemben ugyanúgy találhatunk embereket, akik ártatlanul szenvednek. Jób szenvedésének igazságtalansága pontosan arra mutat rá, hogy mások is vannak még, akik igazságtalanul szenvednek.21 Gutiérrez számára az igazságtalanul szenvedő Jób alakja párhuzamot jelent saját hazájában azokkal, akik félik az Urat, mégis szenvednek. Ezután Gutiérrez a feltétel nélküli hit témáját Jób és barátainak a párbeszédei kapcsán fejti tovább. Jób a feltétel nélküli hit pozíciójából beszél, míg barátai a szenvedés megfizetés-tanával kapcsolatos álláspontját képviselik. A megfizetés-tana Gutiérrez számára egy olyan koncepció, amit a kapitalista ideológiában is fel lehet fedezni. E szerint a régtől fogva meggyökerezett tanítás szerint Isten a gazdagsággal azokat áldja meg, akik becsületes, fáradságos munkával serénykednek, míg a szegénység tulajdonképpen Isten büntetése a restség, illetve a bűn miatt. Ezáltal a szegények megérdemlik sorsukat, csakúgy, mint Jób is, aki a barátai szerint bűne miatt kell, hogy szenvedjen. A barátok által hangoztatott, megfizetés-tanán alapuló szenvedés-teológia a Jób könyvében tulajdonképpen egy olyan teológiai pozíciót fejez ki, ami a fennálló rendszer, illetve helyzet legitimálására szolgál. Gutiérrez számára ez az a fajta teologizálás, ami híjával van annak, hogy a valóságos emberi tapasztalatokat figyelembe vegye, illetve hogy transzformatív erőt hordozzon. Gutiérrez látásában Jób egy olyan teológiai beállítódásról tesz tanúbizonyságot, ami ezzel a közönyös, statikus, legitimációs jellegű teológiával szemben éppenséggel egy transzformatív, felszabadító karakterrel rendelkezik. A megfizetés elvét tagadó, azonban a feltétel nélküli hit megvallásán alapuló beállítódás az, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ember egy olyan kölcsönös szereteten alapuló kapcsolatba léphessen Istennel, ahol a partnerek szabadsága egyáltalán lehetséges.22 A szenvedések közepette az Istenről való beszéd Gutiérrez számára csakis olyan módon lehetséges, ahogy azt Jób is teszi. Jób Istenről való beszéde a beszédnek egy olyan prófétai módozata, ahol a szenvedések közepette is tanúságot lehet tenni Isten, illetve a szenvedő ártatlanságáról. Ezzel együtt ez a fajta prófétai beszédaktus tiltakozik az olyan zárt teológiai gondolkodás ellen, ami Isten szeretetét a jutalmazás/büntetés paradigmájába zárná. Jób maga az, aki egy ilyen jutalmazó/megfizető Istent nyíltan megtámad, és Gutiérrez látásában Jób támadása egy ilyen Isten ellen nemhogy nem istenkáromlás, 20 Vö. Gutiérrez, On Job, 1. 21 i. m., 4. 22 Vö. M. Wisse, "Gustavo Gutiérrez." In: M. Wisse, Scripture Between Identity and Creativity. A Hermeneutical Theory Building upon Four Interpretations of Job (Ars Disputandi Supplement Series 1; Utrecht Ars Disputandi, 2003), 111 -135 [124], Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013I3 15
